A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Levente: Árpád-kori templom és temető Mezőcsát határában

A nagyobb (70 cm átmérőjű) cölöplyuk a temető nyugati részén található, ott, ahol a legsűrűbbek a sírok, és igen gyakori az egymásra temetkezés. E cölöplyuk azonban egy sírt sem bolygatott meg, a körülötte fekvő temetkezések pedig láthatóan elkerülik azt. A budai középkori karmelita kolostor temetőjében egy agyaggal kitapasztott és kövekkel erősített cölöplyukat találtak. Ez minden valószínűség szerint egy, a temetőben felállított kereszt cölöplyuka lehetett.

89 Ducón (Ducové, Szlovákia) egy mélyre ásott gödörbe állított, nagyobb kövekkel rögzített fakereszt nyomát találták meg. Ezt a sírok egy csoportja vette körül. Ezt a keresztet a kora újkorban (16-17. században) állították.

90 A Magyarcsanád és Kövegy közötti nagyméretű, máltai keresztre emlékeztető, felirat és évszám nélküli kőkereszt közelében melléklet nélküli sírokat találtak. Hasonló típusú keresztek Közép-Európából nagy számban ismertek, a 13-16. század között gyakoriak voltak, ezt követően azonban már nem. Funkciójuk széles körű: határjelek, törvényhelyek, emlékhelyek (baleset, gyilkosság, szerencsés megmenekülés), bűnbánati keresztek. A magyarcsanádi azonban a közelében talált sírok miatt valószínűleg egy temetőkereszt lehetett, mely a 16-17. századra keltezhető.

91 Ezek alapján feltételezhetjük, hogy Mezőcsát-Csicske-dűlőn a templom körüli temető nyugati részén, a temető használata folyamán egy kereszt volt felállítva. A 110. sír két végénél található kisebb cölöplyukak, mint fentebb láthattuk, szintén a temetőhöz tartoztak, vagy a sírjelek vagy sírépítmények nyomai lehetnek. Bizonyos, hogy a sírjelölés már a honfoglaló magyarságnál is szokásban volt, bár ennek közvetlen régészeti nyomára eddig nem bukkantak.

92 Cölöpszerkezetes sírépítmények nyomait figyelte meg Molnár Erzsébet az esztergom-zsidódi templom körüli temetőben.

93 A káli 10. századi temetőben, a síroktól kissé távolabb, az északi oldalon 3 nagyméretű és igen mély (átmérő: 37-42 cm, mélység 120 cm-ig tudták követni) cölöplyukat találtak. Az ásató, Szabó J. Győző szerint ez egy három fatörzsből álló oszlop nyoma, amelyen egy, az ősök nyughelyét védelmező bálvány nyugodott, esetleg áldozóhely lehetett. A szerző szerint a honfoglalók képzeteiben északon volt a Gonosz székhelye.

94 Mivel esetünkben az északi oldalt is használták temetkezésre, valamint pogány rítusra utaló nyomokat sehol sem találtak, valószínűleg ezek sírjelek nyomai lehetnek. Mindamellett külön figyelmet érdemel, hogy a 110. sírban nyugvó férfi koponyáján két, egyidejű, szablya, vagy kardvágás nyomát mutatta ki az antropológiai vizsgálat, amely halálosnak bizonyult. A korszakban igen ritkák az ilyen sebesülések. Épp ezért talán nem alaptalan, ha a temetőben egyedülálló sírjelre, vagy sírépítményre utaló nyomot összefüggésbe hozzuk a rendkívüli körülmények között elhunyt halottal. Meglehet, hogy a csicskei temetőben egy hősnek tekintett halottat tiszteltek meg az átlagostól eltérő sírjelekkel. A sírkő (28-29. ábra) A 150 cm hosszú, 60 cm széles és 30 cm vastag, trapezoid átmetszetü, előlapján embert ábrázoló, valószínűleg a Dél-Bükkből, Sály környékéről származó,

95 faragott kő89 BendaJ., 2005.243. 90 RuttkayA., 2005. 34-35. 91 TrogmayerO., 1984. 91-95. 92 Kovács L., 1970. 105. 93 Molnár E., 2005. 111-112. 94 Szabó J., Gy. 1970. 95 Köszönet Szakái Sándornak a kőzettani meghatározásért. 51