A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Levente: Árpád-kori templom és temető Mezőcsát határában

A sírgödrök méretéből néhány esetben következtetni tudunk az eltemetés módjára, többször ugyanis az indokoltnál (azaz a testszélességnél) nagyobb sírgödröt ástak, ami arra utalhat, hogy az elhunytat koporsóba temették. Ezzel ellentétben előfordulnak olyan esetek is, amikor a gödör szinte a test körvonalát követi, azaz ebben az esetben koporsó nélkül, esetleg a halotti lepelbe csavarva (karok szorosan a testhez simulva) temették el a halottat (104, 109, 111. sír). A vázak helyzete Temetőnkben az elhunytak minden esetben háton, nyújtott helyzetben feküdtek. Lábaik a test hossztengelyében, egymással párhuzamosan kinyújtva helyezkedtek el. A karok és koponyák helyzetében azonban mutatkozik némi eltérés. Az összesen 131 eddig feltárt sír közül 30 tér el a többitől annyiban, hogy ezekben a karok közül az egyik, vagy mindkettő nem a test mellett, azzal párhuzamosan kinyújtva feküdt. Az ilyen módon eltemetettek közül 10 nő, 12 férfi, 4 gyermek, 4 pedig ismeretlen nemű volt (36. ábra 1.). A kutatás jelenlegi állása szerint nem megalapozott a különböző kartartások vallási hovatartozáshoz vagy nemhez való kötése, s ezek a pozíciók a sírok keltezésében sem nyújtanak támpontot.

88 A karokon kívül még a koponyák helyzetében lehet eltéréseket megfigyelni. Mezőcsát-Csicskén az eltemetettek közül 24 elhunyt koponyája balra, 18 jobbra fordult, a többi pedig előre nézett. A koponyák eltérő helyzete azonban nem volt egyértelműen nemhez vagy életkorhoz köthető. A temető déli-délnyugati részén, ahol igen gyakoriak az egymásra temetkezések, az újabb sírokkal megbolygatott, korábbi csontok elhelyezésének több módjával találkozhatunk, így több esetben a megfigyelhető volt, hogy a szétdúlt sír csontjait az újabb sírgödör széleire rakták (31, 66, 68, 94, 97. sír). Előfordultak olyan rátemetkezések is, ahol az új sír ásásakor talált csontokat az elhunyt lábához helyezték (106, 101. sír). Egy esetben pedig egy négyzet alakú gödröt ástak a régebbi csontoknak (76. sír). Sírépítmények A temető sírjaiban koporsóra utaló nyomot nem találtak, a szórványként előkerült koporsószögek, koporsóvasalás darabok (illetve a sírgödrök alakja, 1. feljebb) azonban utalnak használatukra. A sírokban, illetve a vázak környékén négy esetben találtak nagyobb kődarabokat. A kövek általában egyesével fordulnak elő a váll, illetve a koponya mellett, egy esetben sem lehetett megfigyelni, hogy a vázra helyezték volna azt. Az említett sírok közül kettőben gyermek, egyben nő, egyben pedig férfi feküdt. A temető területén három helyen találtak cölöplyukat az ásatás során: egy nagyobbat a temető nyugati részén (1, 18. ábra), egy-egy kisebbet pedig az északi részen, a 110. sír két végénél (31. ábra). Mivel a temető területén sehol sem kerültek elő település nyomai vagy arra utaló leletek, ezért ezek a cölöplyukak minden valószínűség szerint a temetőhöz tartozhattak. Erre utal az is, hogy a cölöplyukak és a körülötte fekvő sírok egy esetben sem metszik egymást. 88 Takács M., 2005. 85-101. 50