A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Levente: Árpád-kori templom és temető Mezőcsát határában

Gyűrűk A gyűrűknek négy típusával találkozhatunk temetőnkben. A 112. sírban a jobb kéznél egy ún. rovásírásos, a balnál pedig egy három szálból fonott, nyitott gyűrű került elő (13. ábra). A 112/a sírban, a csontváz bal kezén egy rombusz alakú fejjel készített (13. ábra), az 56. sír bal combcsontjának végénél pedig egy négyszögletes fejű gyűrű került elő (11. ábra). Ezeken kívül szórványként napvilágot látott még egy rovás írásos gyűrű (10. ábra 4.). A 2-3 szálból fonott, hazánkban általában ezüstből készült gyűrűk a Kárpát-medencében a 11. századra jellemzőek,

54 a század végén már kimentek a divatból.

55 A Kárpát-medencében eddig előkerült, több mint 30 darab rovásírásos gyűrű többsége ezüstből készült.

56 Két típusát különbözteti meg a hazai kutatás, aszerint, hogy a jelek keretekben, vagy keretek nélkül találhatóak az adott darabon.

57 Ez a tárgytípus minden esetben nők vagy leánygyermekek sírjaiból került elő, s nagyrészt a 11. század utolsó harmadára keltezhető.

58 A 112/a sírban talált, egykor üvegpasztaberakásos tetraéderes középrésszel ellátott pántgyűrű (13. ábra 6.) párhuzamát a fönyed-gólyásfai Árpád-kori temetőben találta meg M. Aradi Cs.

59 Szerinte ezek a gyűrűk formailag a nemesebb anyagból készült darabokat próbálták meg utánozni.

60 I lyének a mainzi Römisch-Germanisches Zentralmuzeum által rendezett „Das Reich der Salier 1024-1125" című kiállítás két aranyból készült, rubinnal díszített darabjai, melyeket Hasselt központjában találtak. Ez a gyűrütípus Európában a 11. század elején jelent meg, s még a 13. században is használták. Legkorábbi párhuzamaikat Durhamböl (Anglia, 11. század eleje), Trierből (Németo., 11. század második harmada), Lark Hűiből (Anglia, 1173/74), Misvaerből (Norvégia, 12. század), Soröből (Dánia, 12-13. század) ismerjük. A fentebb felsorolt ékszerek nagy része püspökök viseletéhez tartozott, azonban Lengyelország területén és Németország keleti részén talált településekről és női sírokból is ismertek analógiáik.

61 Az 56. sír négyzetesen kiszélesedő fejű, rombusz alakú beütögetett mintával díszített, ezüstözött bronzfejes gyűrűjének (11. ábra) közelebbi párhuzamát egyelőre nem ismerjük. Egy szintén kiszélesedő fejű, ezüst pántgyűrűt talált M. Aradi Cs. A fönyedgólyásfai Árpád-kori temetőben.

62 Gyöngyök Különböző alakú és méretű fluoritgyöngyöket találtak a 44. (10. ábra) és 112. sírokban (13. ábra), melyek egykor nyakláncként összefűzve az itt eltemetett fiatalok (valószínűleg leányok) nyakát díszítette. A fiuoritgyöngyök már a 10-11. század fordulóján kimutathatóak a hazai emlékanyagban (pl. Sárbogárd-Tringer tanya 87. sír, Érsekújvár 31. sír (Nővé Zámky, 54 Szőke B., 1962.97. 55 Szőke-Vándor 1987., 74. 56 Szőke-Vándor 1987. 70-72. 57 Szőke-Vándor 1987. 72. 58 Szőke-Vándor 1987. 73. 59 M. Aradi Cs., 1998. 117. 60 M. Aradi Cs., 1998. 117. 61 Salier 1992. 26. tétel. 62 „A templom, illetve az azt körülvevő temető a X-XI. században felhagyott településnyomok fölé épült", a falu a 13. században pusztulhatott el. (M. Aradi 1998. 117., 132.) 45