A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Levente: Árpád-kori templom és temető Mezőcsát határában

Szlovákia), Székesfehérvár-Maroshegy 5, 7, 9. sír),

63 majd a 11. század második felében, utolsó negyedében hirtelen megnő használatuk (pl. Halimba, Pusztaszentlászló),

64 s még a 12. században is divatban maradnak.

65 A korábbi állásponttal szemben

66 ez az ékszertípus nem jelölt társadalmi rangot vagy gazdagságot,

67 viselőik féldrágakövek helyett viselhették ezeket a különböző színű és formájú gyöngyöket.

68 Rombusz alakú csat A 82. sírban, egy gyermek csontvázának nyakánál, vállmagasságban egy ún. rombusz alakú csat került elő (11. ábra). A csat bronzlemezből készült. Szárainak külső szélei homorú ívben futnak össze a sarkokon elhelyezkedő gömb alakú résznél, a belső szélek pedig szabályos négyzetet képeznek. Díszítése a szárakon poncolt pontkörökből, a csúcsok alatt pedig három bekarcolt vonalból áll. Az egyik csúcsa alatt átfúrt lyuk található a felerősítés céljára. Csattüskéje nem volt meg. Az ilyen és ehhez hasonló, palást- vagy ruhacsatként használt rombusz alakú csatokkal a tatárjárás korától kezdve találkozhatunk. A legidősebb magyarországi darabok a mongolok elől elrejtett kincsleletekben fordulnak elő, melyek közül a pénzekkel keltezetteket Parádi N. gyűjtötte össze a nyáregyháza-pusztapótharaszti lelet apropóján (Akasztó-Pusztaszentimrén, Karcagon, Tiszaörvény-Templomdombon, Zalaszentgróton).

69 Ez a csattípus a tatárjárás korától egészen a 15. század közepéig használatban volt, amit a régészeti leleteken kívül a képi ábrázolások is bizonyítanak.

70 Kovács É. e tárgytípus viseleti módját illetően megállapította, hogy ez többnyire a felsőruha nyakkivágásának összefogására szolgált, esetenként pedig nem volt gyakorlati funkciója, csupán díszként alkalmazták. Ez az ékszerfajta a szerző szerint a népviseletbe bekerülve és ott széles körben elterjedve jóval túlélte a középkort, a társadalom felsőbb rétegeinek divatjából azonban a 14. században tűnt el. Nők és férfiak egyaránt viselték az igen változatos méretű (2-13 cm átmérőjű), anyagú és kivitelezésű „karika-kapcsokat".

71 Egyéb leletek A 94. sír koponyája mellett, annak jobb oldalán pontkörös díszítésű, középen három, hosszúkás szilvamag alakú lyukkal áttört csonttárgyat találtak, melynek párja szórványként került elő a sír közeléből (11. ábra). A tárgy rendeltetése és párhuzama egyelőre nem ismert. A 37. sír csontvázának bal lába mellett, a bokánál kicsit magasabban hosszúkás, végei felé hegyesedő, ismeretlen rendeltetésű bronztárgy került elő (10. ábra). A temető elemzése A sírok elhelyezkedése A tárgyi emlékanyag alapján a temető legkorábbi sírjai közé tehát a 28,44, 52, 105, 106, 109, 111, 112 és 114. sírokat sorolhatjuk, melyek azt bizonyítják, hogy Mezőcsát63 Szőke-Vándor 1987. 60-61. 64 Szőke B., 1962. 90; Szőke-Vándor 1987. 60. 65 Szőke B, 1962.90. 66 Szőke B., 1962.90. 67 Szőke-Vándor 1987. 60. 68 Szőke-Vándor 1987. 61. 69 Parádi N., 1975. 130., 136., 140, 148., 150 70 Odor J., 1998. 123. 71 Kovács É., 1973.80-84. 46