A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Mizser Lajos: A Felső-Bodrogköz helynevei - 1864

Zétény községe. Létezik T. Zemplén Megye Bodrogközi járás Latorczai kerület északi részén, Latorcza folyó, 's az úgy nevezett Ticze (:melly hajdanában a'Tiszának egy ága volt:) fél szigetébejelenlegi földes Ura Méltóságos Gróf Klobusiczky János. Annak előtt 1500 év táján Füzesséry Mátyás foglalván el az akkori Vár kastélyt, a' kit csak hamar el fogtak a' Császáriak, és fejét vétették, későbben Némethy erő hatalommal elfoglalván a' Vár kastélyt, azt Telekesy Cs: kír Tábornok ostrommal bevette Némethit elfogván Tokajba szállíttatta a' hol feje vétetett. Zéténynek hajdan még volt földes Ura Rákóczy, és Bercsényi, ez utóbbi hagyomány szerént a' kastélyból egy pléh létezik a' mostani Urasági magtáron. Ezen községnek határa máskép termékeny lenne, hanem a' határba Latorcza, Ungh, Laborcz, Ondava, és Toplya össze pontosainak nagy víz áradásokat okoznak, olly annyira, miszerént minden harmad évben a' lakosok minden termesztménye elvész, 's ez annyival inkább mivel a' Ticze jobb partyán egész Zétényíg nagy töltések vonatván a fellyebb tett folyókból leomlott vizek vissza szorítják, 's igy most megesik az is, hogy a' lakosok kétszer vettnek, egyszersem aratnak.Ezen határhoz adóílag van csatolva Eszenke puszta, Zétény, Véke, Szentes, Szinyér, Rad földes Urai által használtatik és sokkal rosszabb sorsnak ki van téve, mint a' Zétényi határ, mert az árviz a' Zemplényi Szoroson nem menvén vissza tolódik Boly, Szolnocska, Lelesz Polyan, Lelesz, Kaponya és Bátyán egész Csernyőig, 's ez csak azon időtől tart, hogy a' Latorcza mentében Technicusok által felterjesztett 12 Latorczai malomnak elrontása egy nap alatt, melly leg alább 60,000 pengő ftot a' földes Uraknak jövedelmezett a' lakosokat 12 mért földnyire a' Hernádi malmokba való hordással mezei gazdaság nagy kárára végbe vitetett holott a' 70-80 éves öreg emberek tapasztalása szerént az világlik ki, mi szerint Technicusok állítása nem allaná, és pedig azért, hogy minden malmi gáton a' víz feltartoztattván nem rohantle olly sebesen, mint jelenleg, tovább tartott ugyan, de olly magosságra, mint jelenleg nem emelkedett, most pedig a' mint a hó olvadás a' hegyekben megkezdődik, hirtelen leomolván most a' Zemplényi Szorosban nem mehetvén, vissza tolódik,'s rettenetes pusztítást földbe, rétbe és legelőbe okoz. Zéténynek van szép tölgyes erdeje, az Úrbéreseknekis erdő rész ki adatott, annak hasznalatában vannak, a' határon átt folyó Latorcza víz méllyeiben a' halaszatot jövedelmesen gyakorollyák. Zéténybe a' mint az Egyházi könyvek mutatják 1222-be már Parochia volt, jelenleg 1806-ik észt: Bolyba átt tétetett. A lakosok Magyarok, 's a' következő valásuak, RCathol: 470, Görög Cathol: 160, Helvét val: 111, és Izraelita 21. A' határba e' következő szántó földek találtatnak: Határnál lévő düllök, Ticze járó, kisbodonka, Kútallya, Zuboló hát, kis és nagy kocsma, Telki tóhát, körös homok, Szardóka. Költ Bolyba Június 2-án 1864. Fesztory Miklós sk Jegyző IRODALOM Bogoly János 1994 „Betűkbe szedett régmúlt" Bodrogköz és Ung-vidék községeinek történelme 1900-ig, az írott források tükrében. Királyhelmec Juhász Dezső 1988 A magyar tájnévadás. Nyelvtudományi Értekezések 126. sz. Budapest Kováts Dániel 1998 Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke Pesty Frigyes helynévtárában. Sátoraljaújhely 461