A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Mizser Lajos: A Felső-Bodrogköz helynevei - 1864

A Helység lakosai kivétel nélkül magyarul beszélnek, van egy régi Goth alkotású temploma, mely hajdan a formájáról Ítélve Romai Cat templom volt, mos jelenleg a Reformátusoké. Szentes községe határos nap keletről Klincs (!) Nap keletről Helmecz várossával Nyugotról Véke Délről a Keresztes pusztává határos. Kelt Szentes Maius 31-n 864. Czéhmester ferencz sm községi Jegyző Szent maria helysége Fekszik T. Zemplén Megye Bodrogkőz Latorcza kerületi Fő Szolgabírói Járásban, mellynek keleti oldalán az úgy nevezett Ticze (:melly a' Tiszának régentén egy agá volt:) a' nyugoti bodrog, az éjszaki oldalát a' Latorcza vize mossa. Ezen helység a' volt Magyar Ország l-ö Királya Szent István által az Egri Püspökségnek adományoztatott, 's jelenleg Kassai Püspökség birtokaA gyakori ár vizek ezen helységet is boritgatják, melly időben a' lakosok házaikból ki szorulva a' csolnokokra menekülnek a' marháikat pedig a' padra felpolczolják. An a' határban egy tölgyes erdő, mellyben a' régi nyugtalan világban a' Kuruczok tanyáztak. Ezen helység még nintsen tagositva, a' határ düllöi e' következők, Beczek föld, Gerlicze, görbe tó közt. A' lakosok nyelve magyar vallásokra nézve e' következők. 212. Rom: Cath: 41 görög Cath: 20 Helvét Vallású 7 Izraelita Költ Bolyba Június 2-án 1864. Fesztory Miklós s Jegyző Szinyér helysége. Fekszik T. Zemplén Megye Bodrogköz Latorcza kerületi Fő Szolgabírói Járásban, a' nyugoti részén van a' Ticze folyam, melly Bodrog vizéből víz áradáskor magában vévén a' vizet, 's a Latorcza Ondava Toplya Laborcz, 's Ungh vizeivel együtt Radi, 's Zétényi határokon keresztül csapva ezen határt is elboríttya, 's mint a' fent irtt helységekbe itten a' vetésekbe nagy pusztítást okoz. Jelenlegi föld birtokosai Barma Pál és Végessy család, a' Tagosítás itten még 1848 előtt megtörtént, erdeje nintsen. A lakosok nyelve Magyar, Vallásra nézve e' következők 139 Rom: Cath: 60 gör Cath, 99 Helvét vallású 38 Izraelita Határ düllöi e' következők Zátony, görbe düllö, ganajos tábla, kis tó közt, Kaszás homok, Kis hosszú kőnél, Botavi homok, és Nagy Rét. Költ Boly Június 2-án 1864. Fesztory Miklós sk Jegyző Helynevek Szólnocska községéről. 1. Szólnocska községe fekszik Zemplén Megyében a' Bodrogközi Járás Székhellyé S. A. Ujhely. 2. A Községnek jelenleg egyedüli neve Szólnocska ösmeretes. 3. A Község a' Leleszi Országos Levéltárban található 1460-ik évről kelt okmány szerint Zólnokcsa, vagy Zolnok név alatt volt ismeretes akkori földes ura Palócz volt 4. Ezen Község leg korábban említetik 1460-ik évben. 5. Hogy ezen község honnan népesítetett nem tudatik 6. Név eredetéről mit sem tudni. 7. A Község határában található düllök nevei következők l-ö Kender homok. 2. Bokos kis rét. 3. Falu vég düllö. 4. Nyilas düllö. 5. Kelinczes Csádé düllö. 6. Sebes homok. 7. Széles föld. 8. Mogyorós fenek. 9. Kis hosszak. 10. Kert allya. 11. Kesztó homok oldal. 12. Malom homok. 13. Szomo hát. 14. Topolyka. 15. Kérésztől járó düllö. 16. Remete 459