A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Mizser Lajos: A Felső-Bodrogköz helynevei - 1864

gekben fordul elo, és épület kőnek használtatik. Ennek elmállott földje itt a szöllö termő talaj, mely az alyban tiszta homok. A nagy hegyen van egy terjedelmes tursik, a nagy Hegy egyes töltvényei ily neveket viselnek: Pótok, Géresi oldal, Szőgyényi Szög, Donát, l-sö 2-d Cser aly, Meleg oldal, Irtások, a Kis Hegynek pedig Téhértáncz, Gómbóda, Ibrányi, Parlag, Farkas verem, Bórzóka stb: nevet viselnek. Nyúgotnak van a Leleszi Prépostság Erős nevű erdeje, melynek egyes részei_/46a háza, Fekete hegy, Köves hegy, Három tó, Rákóczy Út és halmok nevet viselnek. E halmok monda szerint el hunt harczosok tetemeit fednék, szám szerint mint egy 19 van. Kelt Király Helmecz Június l-sö 864 Czéhmester ferencz m községi Jegyző Hely neve Kis-Géres Községének Zemplén Megyéből 1. Ehelység fekszik Zemplén Megyében Közigazgatási Klet Kassai. Szolgabírói Járás latorczai Szék várossá S. A. ujhely. N. Géres, Szentes, K. Helmecz, Perbenyik, Semjén, és Kis Rozvágy helységekkel határos az ugy nevezett Bodrog közt. 2. E' Községnek csak egyetlen neve ősmeretes jelenleg Kis Géres név pedig leginkább származtatható határa fekvésétől Gér - Gir = görbe vagy isgőrbés s tekervényes kanyarú helység, mint Kar, Körtől származtatik Kares, Körős, ettől származtatik Karcsa diminutivum név egy igen girbe görbén tekervényesen folyó 's egész Bodrog közön egy ősze visza folyó vezete ide mint akármely alati testben az erek vágynak. 3. E helység 1214 évben Gűres név alatt fordult elö, melly időben Vítalos család birta, de hogy neve mikor és miért változtatott meg nem tudatik. 4. Nevezett Gérés v. Gűres helység leg korábban említetik 1214-ik évben. Egyéb aránt a' nép igen egy ügyüek voltak ez előtt csak fél század óta ösmerik a' nyomtatott betűket, az irást még most is csak igen kevesen a' Későbbeni korról semmi tudomás nem találtatik. E helységnek nép iskolája is csak 1784 évben Kezdődött, az ólta van templom is. A' név eredete iránt talán a' Leleszi Országos Levél tár adhatna valami történi (!) adatot. 5. Mint hogy ezen helységnek neve Kis Gerés, és Nagy Gerésnek leg közelebbi szomszédságában fekszik, jogosan következtethető, hogy Géresnél később keletkezhetett. De a' mint természeti 's eredeti sajátságokból hozzávetőleg szólni lehetne, nem Nagy Gérestől veszi származását, mert egész más fajú, más szolásu, más természetű nép 's erkörcsére külömbözik a' Nagy Géresitöl. Leginkább hihető, hogy ezen helység származását vette Puszta Keresztúr nevű helytől, mely 1214ik év előtt Gróf Hanto birtokában volt, most azomban lakosok nélküli nagy darab puszta föld birtok, a' Kis Géresiek határában, a' nagy részben a' Premontrei leleszi Praépostság tulajdona. Itt fekszik egy homok melly mai napig Szent egy ház homokának neveztetik, valami régi épületek romhellye, sok szép faragott köveket, 's téglákat hordák innen még nem régiben is a Kis Géresiek a' leg öregebb emberek állítása szerint azon lett it Puszta Kereszturon hason nevű falu volt, de az ár víz gyakori szabad járása által, onnan a' lakosok kiszoritatván, 's vizektől távolabb helyre vonultak. N. Gerés szomszédságába, honnan neveztetett el K. Gerés. 6. A helység határában semmi különös meg nevezedö hely nem létezik. Vannak benne apró kis gödrök tó név alatt um. Kis tó a' falu alatt, Kakás tó, mely talán a' benne termő Káka fütöl veszi eredetét Sánta tava, hihető hogy valamely Sánta emberé volt valaha. Bolha tó egy kis gödör a' Gyakor nevű erdőben. Ordító tó Hegy gaz egy sivatag Kopár homok hegy, mellyen valaha minden féle bokor gaz lehetett. Dübörgös homok, melynek belseje több helye Kö bányának használtatik a' szekerek alatt dübög. Fülepszár homok Vasas homok (vagy erős mint a' vas). Komló kert egy düllö föld, melly hajdan a' Komlót bőven termetté. A Düllök el nevezései Ritka Dübörgő Vítály tó, Fülep szár homok, Hosszú Tövis Vasas homok. Kert allyai Düllö, Kut sor a' falu végén lévő közös ivó Kútról. Juh gát a' karcsa éren marha átjáró létezett. Szár Gyümöltsös allya (melly valaha gyümölcsös lehetett). Nyárfák_sora. Csapó tályék. Telek szög fenék. Van ezen helység erdő, Csér, Bozó, Gyakor, 's Hegy gazok nevezeten, van szőlő termő hegy, van igen kemény fekete, de foszlányos Kö bánya, földjeinek fekvése fele homok dombos, fele 451