A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Mizser Lajos: A Felső-Bodrogköz helynevei - 1864

fekszik a helységtől, az Erdő részben, mely monyhának hivattik - dombos szép, regényes helyen egy, kerülő lakkal, jó dinye termesztő hely - határos Lelesz, Battyány, Szatskával (!) Kelt Kaponya Május 10-n 864 Judák Jósef Jegyző Hely nevek Király Helmecz Mezővárosának Zemplén Vár Megyéből 1. Király Helmecz város fekszik Zemplén megye Bodrog közi járás - Latorczai kerületben. Az egész Csaptól kezdve a Latorcza, Bodrog, más oldalról a Tisza folyam által befoglalt, 2 várost és 48 falút számláló délkeleti fekvésű félsziget - Bodrog közi név alatt ismeretes 2. E városnak jelenleg egyetlen neve él, Király Helmecz név alatt ismeretes ország szerte. 3. Hajdani neve volt Hermelni vagy Hermalis puszta.- Ezen név alatt kapta, ezt ajándékba 2-ik Béla Bógyíszlo (Boleslav) később váczi püspök - Leleszel akkoron a Zemlyéni várhoz tartozott pusztával, továbbá Nagy, és Kis, Kapós, Pólyán Cherné, Sislócz, Lakarth, Frask, Viszóka, Zalóka, Vajdácska, Kanyar, Bott, és Agárd birtok részekkel, midőn ott - a mind az adomány levélben foglaltattik, a szent Keresztség vizéből emelte. Bogyiszló mint Váczi püspök 3-ik Béla Király által kiadott arany pecsétes adomány levél erejével - Király Helmeczet mint 1180-ba már vásári kiváltsággal biró Községet Leleszszel s a fent elősorolt birtok részekkel a Premontrei Rendnek ajándékozta. Ezen okmány azonban Imre Király alatt elveszvén, azt a magának adományozó püspök kérelmére 2-ik András Király 1214-ik évben meg újította. 4-d Az elö adottak szerint leg korábban emlitettik 2-d vagy Vak Béla országlása alatt, ki 1141. halt meg. 3-ik Béla alatt 1180-ba vásári kiváltsággal bírt 1333-ba már plébánia létezett itt mint Cyrenei Rúffínús 22-d János Követének számadó könyvei kétségtelenné tesznek. 5-d Az 1857-ki tiszti öszveirás szerint volt 1473 lakója: atáljános magyar ajkúak vezeték nevekek (!) szó nyomositásolag tekintve való szinüleg más magyar vidékről népesedett. 6. A várossal határosak éjszakról Boly Lelesz Pólyán, és Lelesz, keletről Bácska és Dobra, Délről Perbenyik és Kis Gerés, nyugotról Szentes, Véke községek. Fekvése éjszak délirányban a szollök közt diszeskedö kis és nagy hegy keleti oldalán terül el. Bár eredeti alakjából következtettve az jelenleg is fennáll. Lorantffy Susánna 1-sö Rákóczy György 1648-ban elhunyt erdélyi fejedelem özvegyének kastélya, melynek egész környéke Palota Curia név alatt ösmeretes. Az egyik dombon felett várromok személhetők, az alatt igen magas bokor elö pinczével, melyet hajdan hihető raktárnak használtak.Ettől éjszak felé terülnek el az Ibrányi, Terebesy, Bartók Góbony Bartók Remecsey Curiával. Dűlőinek bionytalan eredetű nevei, éjszakról Pórmányszer, Szelakszer, Fejszés, Köleszer, Horgasto, Kerektó, Csernyiszög, Csernyi rét (Hajdan Csernöpólo), akasztó hegy, Hoszak, Kis hegy, Kokas Nadályos tó, kis mező, Rekesz Füzes, Ördöngös tó, és Ördöngös homok, SzállásJiomók, Rozós hegy, Fövenyeske, Madaraska láp (mind kettő tó mellék), Nyakvágó, Révhomoka, Bába homok - Kis Nagy és Kerek Külső, Kis és nagy lapis tó, Tündér vár, Bolyijzer, Zajoncza hát, és Zajoncza köz (a Zajonczától ugy nevezve). Gyalmos szög, és Gyalmós tó szúgóly Gyalmós mellett. Miklós to - Döbönyös - nevezetett valószínűleg a hasonnevű tó oldalán, döbönyösben felfogott jó izü vizforrásos kuttól nyerte - ezen tóban volt Rakoczynak halas tava, melynek fa[..] ma is láthatók, Vekétől Helmecz felé vannak Szentesi szer, Erős fark, Nyárjas alyja, Bídrisz, Mamútka, folyó vagy Hoszú homok, Kender szer, Nyolcz föld, Mély út, Aramocsa, Hideg völgy nevezetű düllők. Szentes fele vannak az ugy nevezett irtás földek, melyeknek egy részei, Géresi oldal, Hegy vég hegy és Nagy Ibolyásta, Kőbánya, Koldus homok, nevű egyes düllők Kis Gerés felé Iszap és közös legelök környezve a Csér és Bózó nevű erdő Hegy fark részek - Perbenyikkel határos a Cser szakadék vagy Csercsapó, Bozó Kokotyáska, Csengő kötő halma, Agyigás és Dobrai szérűk nevű düllők, melyek közös nevel Vátás vagy alsó mezőnek mondatnak. Kelet felé terülnek a rétek Ily nevezetek alatt Szugoly rét, Bányi Kartsa máskép Lelekvesztö, Botrogy közön mindenütt kigyozó értől így nevezve, Mogyorós Berek Csorba rét, Nyikos rét, Dobos rét, Bika rét, Sasás to, Három to, Kácsord, Bacskipázsit^K nagy hegy éjszaki oldalát kivéve és a kis Hegy nagy részen szőlővel van beültettve. Ennek mag[.]darla (traeyt mely benne tömegessen). A Szentesi oldalban pedig réte450