A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pilipkó Erzsébet: Magyar görög katolikusok Kárpátalján • A munkácsi egyházmegye ugocsai területének nyelvi változásai a történeti források alapján

hivatott erősíteni, s a régi struktúra lebontására, teljes megszüntetésére törekedett, sőt ellenállás esetén a fizikai megsemmisítéstől sem riadt vissza.

175 Az 1980-as évek végén a nyugat-ukrajnai területeken, a volt Galíciában élő ukránok körében mozgalom indult az unitus egyház visszaállítása érdekében. Harcuk eredményeképpen 1989. december 13-án jelent meg a szovjet kormány rendelete, amely hatályon kívül helyezte a görög katolikus egyház működését betiltó 1949-ben hozott rendelkezést. Ezzel Kárpátalján is újra megengedték a vallások szabad gyakorlását. A Munkácsi Egyházmegye az illegalitás évtizedeiben - a titokban működő főpásztorainak és parókusainak köszönhetően

176 - sem szűnt meg, ezért a legalizációt követően rövid időn belül újraszerveződhetett.

177 A megalakított 7 esperesi kerületen belül a beregszászi-ungvárinagyszőlősi járás magyar egyházközségei egy önálló esperesi kerületet alkottak. A 2003tól kinevezett új megyéspüspök

178 az esperesi kerületek számát tizenötre duzzasztotta, azonban a magyar egyházközségeknek meghagyta korábbi szervezeti különállásukat.

179 Összegzés A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek legelső összeírása 1747. évben történt az ún. „cassa parochorum", vagyis a lelkészpénztárnak köszönhetően. A kilenc északkeleti vármegyében összesen 538 parókiát írtak össze, ennek több mint 60 százaléka a mai Kárpátalja területén működött. A részletes összeírásnál elsősorban gazdasági és szociális szempontokat érvényesítettek.

180 A következő, 1792. évi katalógus a püspökség kanonizálását követően, Bacsinszky András püspöksége idején született. Ekkor alakult ki a 13 vármegyére kiterjedő Munkácsi Egyházmegye utódpüspökségeiben, kisebb módosulásokkal a ma is meglevő esperesi kerületek többsége.

181 A görög katolikus közösségek nyelvi helyzetéről először „A munkácsi görögkatolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírásá"-ból értesültünk.

182 A prédikációs nyelv megyei bontásban esperességenként összesítve, illetve községsoros sorrendben van feltüntetve, ennek következtében az etnikai és felekezeti vonatkozások jól követhetők. Az adatok alapján megállapítható, hogy ebben a korban a munkácsi püspökség keretei között élő népesség száma nem azonosítható a ruszinok számával.

183 Az elsőnek ismert 1814. évi névtár az egyes közösségekben használatos nyelvekről még nem tudósít,

184 erről a következő, az 1821-ben kiadott sematizmusból kapunk felvilágosítást.

185 Az adott forrásokban a „lingua" címszónál a „ruthenica" és „hungarica" nyelvek 175 L. Romzsa Tódor püspök meggyilkolása. Riskó M, 1995. 178-183. 176 Bendász D., 2001. 101-104., Bendász D.: Lehályná i nelehályná pidhotovká szvjáscsennikiv. In: Bláhovisznik. 2001a. 9-12. sz., 2002. 1-11. sz. 177 A Zakarpatszkaja Pravda 1990. június 5-én közli, hogy a Munkácsi Püspökség jogi személyként bejegyeztetett. 178 Mons. Milán Sasik, C. M. birituális római katolikus lazarita szerzetest 2003. január 3-án a pápa szentelte püspökké, és a Munkácsi Egyházmegye apostoli adminisztrátorává nevezte ki. Egy hónap múlva az ungvári katedrálisban a beiktatása is megtörtént. 179 2003. 1. sz. cirkuljár (körlevél). 180 Ember Gy., 1947. 95-117. 181 Bendász I„ -Koi I. 1994. 24. 182 A munkácsi ...1990. 183 A munkácsi 1990.61. 184 CATALOGUS Venerabilis ... MDCCCXIV. 185 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCXXI. 433