A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pilipkó Erzsébet: Magyar görög katolikusok Kárpátalján • A munkácsi egyházmegye ugocsai területének nyelvi változásai a történeti források alapján

évtizedekre vonatkozóan is.

165 Ugyanakkor az 1930. évi népszámlálás 189 lélekszámban határozza meg a ruszin etnikum jelenlétét, akik nagy valószínűséggel a görög katolikus felekezethez tartoztak, s ha így van, akkor azoknak több mint egyharmadát tették ki.

166 Ilyen arányok mellett nehéz elképzelni a ruszin nyelv teljes hiányát a liturgiából. Inkább azt feltételezzük, hogy ez a „ruszinként" jelölt csoport is értette a magyar nyelvet, és ruszinként definiálásuk mögött politikai szándék húzódik meg. Az 1941. évi demográfiai adatok is ezt támasztják alá.

167 A batári parókiához az 1941. évi sematizmus adatai alapján a hozzá tartozó filiák gyarapodtak. A korábbi kettő helyett (Forgolány és Nevetlenfalu) összesen nyolc lett (Tivadarfalva, Nagypalád, Fertősalmás, Akli, Akiihegy, Szőlősgyula), s ebben az időszakban a használatos nyelv minden vonatkozásban magyar. Ugyanakkor az 1938. évi népszámlálás jelentős számú ruszin etnikummal számol,

168 míg az 1941-es demográfiai adatok ez utóbbit elenyésző számmal jelzik.

169 1944 őszén a Tatár-hágón át szovjet csapatok lépnek Kárpátalja területére, és néhány hónap leforgása alatt „hivatalosan", különböző határozatokkal legalizálva ez a régió a Szovjetunió egyik köztársaságának legkisebb ukrajnai megyéjeként, Zakarpatszka Oblaszty néven vonul be a birodalom történetébe. Ezzel gyökeresen új korszak kezdődik a görög katolikus egyház életében is. Megkezdődik a hatóságok akciója a görög katolikus egyház,

170 s egyben a ruszin művelődési intézmények ellen.

171 Ez a határváltozás azonban 1945-ben csak helyenként és alkalmi jelleggel érintette a magyar egyházközségek liturgiái nyelvét, az újonnan betelepült szláv nyelvű helyi vezetők ilyen jellegű politikai nyomásgyakorlása a közösségek életében hatástalan maradt.

172 A lényegi változás az egyházmegye életében 1949 februárjában következett be, amikor a görög katolikus egyházat hivatalosan reuniálják a pravoszláv egyházzal, tehát adminisztratíve területileg is megszűnik.

173 Az egyházi, a parochiális és felekezeti iskolai vagyont államosítják, a hittan iskolai oktatását megtiltják, sőt bármely formáját keményen büntetik. A reuniálásra nem hajlandó görög katolikus parókusokat internálják, a templomaikat pravoszlávokként veszik nyilvántartásba, másokat megszüntetnek vagy más célra alakítanak át (raktár, tornaterem, ateista múzeum). A hívek nagy része azonban nem fogadta el beolvasztását a pravoszláv egyházba. Az egyháztörténet 129 parókust (magyarokat és ruszinokat) tart nyilván, akit a görög katolikus egyház felszámolásakor „a szovjet nép ellenségének" nyilvánítottak, mert nem voltak hajlandók ortodox pópaként működni.

174 A reuniálási eljárás része volt annak az egyházpolitikai folyamatnak, amely a berendezkedő új hatalom legitimációját volt 165 A kérdőív adatai és a saját gyűjtéseim is megerősítik ezt az információt. 166 A görög katolikusok 487. Statisticky lexikon ... IV. 1930. 1937. 13. 167 1941. évi népszámlálás. 1990. 320-321. 168 Statisticky lexikon ...IV. 1930. 1937. 13. 169 1941. évi népszámlálás. 1990. 320-321. 170RiskóM., 1995. 178-183. 171 Botlik J., 1997.278. 172 Pilipkó E., 1995.730. 173 Ennek előzménye, hogy még 1945. május 8-án Lvovban központi akciócsoport alakult a görög katolikus egyháznak a pravoszláviával való egyesülésének elősegítésére. Ez szervezi meg az 1946. március 8-10. között tartott unitus zsinatot, ahol kimondja az 1596-ban Bresztben megkötött unió eltörlését. Bendász D.-Bendász I., 1994. 75-76., 1999. Botlik J., 1997. 286-287. 174 Ortutay E., 1993., 50-51., Botlik J., 1997. 287. Valamennyiüket az ungvári ún. népbírósági tárgyalásokon 25 évi kényszermunkára ítélik. A 129 parókus közül harmincan nem tértek vissza a lágerekből, odahaltak. L. még Bendász I., 1991. 432