A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pilipkó Erzsébet: Magyar görög katolikusok Kárpátalján • A munkácsi egyházmegye ugocsai területének nyelvi változásai a történeti források alapján

medre mellé települtek, a folyó messze elfutott. A régi medrek ma is felismerhetők

8 (2. sz. térkép). A járás északnyugati részén a 14. század második felében a Hontpázmányok telepítésének eredményeképpen jött létre Tiszaújlak, Karácsfalva, Tiszaújhely, Fancsika, Mátyfalva

9 (3. sz. térkép). A járás északi részén, a Borzsa és a Szalva közé eső sík területen s a Nagyszőlősi hegységnek ide ékalakúan benyúló ellaposodott lejtőjén terül el Salánk, amely a 14. században a Gutkeledek telepítése volt

10 (4. sz. térkép). Kik a magyar görög katolikusok? A keleti szertartású magyarság kontinuitásának kérdésével egyháztörténészeink foglalkoztak": a polémiák mellett

12 mára nagyjából az az állásfoglalás kristályosodott ki, miszerint a keleti egyház a honfoglalástól jelen volt népünk életében, de a keleti egyház kontinuitása a történelmi tények ismeretében semmiképpen sem jelenti a magyar keleti szertartású egyház kontinuitását.

13 A ma élő görög katolikus egyház gyökerei a 14. századig nyúlnak vissza, amikor az egyházmegye területére megkezdődött az ortodox nemzetiségek beszivárgása. A magyar görög katolikusok tehát e több rétegben betelepült nemzetiségek (ruszinok, szerbek, románok, görögök) elmagyarosodott utódai.

14 Ezek a nemzeti egyházközségek teljes elzártságban éltek az ország északkeleti részén egészen 1646-ig, a katolikus egyházzal való egyesülésig. Az uniót követően két tendencia érvényesült az egyházban: a folyamatos latinizálás és a fokozatos magyarosodás.

15 Az utóbbi folyamatot több tényező befolyásolta: a korabeli görög és szerb ortodox egyház magyar 8 Tiszabökényben legutóbb 1998 és 2001 tavaszán is. 9 Szabói., 1937.68-74. 10 Szabói., 1937.62-68. 11 Karácsonyi János hosszasan bizonyítja, hogy a görög egyháznak semmi köze nem volt a magyarok megtérítéséhez, és a mai görög katolikusok a rácok, az oroszok, a románok elmagyarosodott utódai. Karácsonyi J., 1924. Ivánka Endre ezzel szemben azt vallja, hogy „Karácsonyi János a görög katholikus magyarság eredetének a kérdésében tévedett. A tudomány már kimutatta, hogy a görög szertartás igen el volt terjedve a középkori magyarságban és görög szertartású magyarok léteznek most is, mint a középkori görög szertartású magyaroknak leszármazottjai létezhetnek. ... A XIV, XV. században a bevándorló román kenézek csak úgy nyerhettek felvételt a magyar nemességbe, ha a latin szertartáshoz tértek át. Már akkor kezdték azonosítani a magyarságot a latin szertartással. A görög szertartású magyarok, akik ebben az időben nagy számban lehettek, ennek az előítéletnek hatása alatt mindinkább beleolvadtak a ruthénségbe vagy a románságba, kivéve azokat a vidékeket, ahol román vagy ruthén telepítés nem történt." Ivánka Endre: A görögkatholikus magyarság helyzete mint nemzeti ügy. Erdélyi Tudósító 1941. 11. sz. L. még az adott témában Cserbak A., 1986. 276-279., Pirigyi I., 1990,77-80. 12 A szabolcsi egyházközségben élő hívek jelentős része „tősgyökeres" magyar volt. HodinkaA., 1910. 83., 232.; Veres M., 1962. 156-191. L. még Ivánka E., 1942. „Ezek ... a XII-XIII. századbeli gör. szert, magyarok leszármazottainak tekinthetők... kik a kereszténység felvételekor a keleti rítushoz csatlakoztak." Görög Katolikus Szemle 1942.36. sz. (okt. 11). Számukat némileg növelte néhány református áttérés is. Görögkatolikus Szemle 1938. 1. sz. (január 9.) „A keleti egyháznak nem volt ideje magyar nemzeti egyházzá válni a bizánci befolyás erőteljes, de rövid kezdeti szakaszában, s ez egyértelműen nyugati orientációból fakadó, központi támogatással folyó latin térítéssel szemben kihalásra volt ítélve. ...A magyar keleti egyház latinosítása a XIII. században befejeződött." Cserbak A., 1986. 276. 13 Cserbak A., 1986.278. „Ha ilyen lenne, akkor ma a magyar görög katolikusoknak a Szt. Mihály tiszteletére alapított veszprémi vagy gyulafehérvári, illetve a Szt. György tiszteletére alapított csanádi püspökség területén kellene élniök, azokon az országrészeken, amelyeken a keleti szertartású Koppány, Ajtony és Gyula uralkodott. Őket azonban István fegyverrel meghódította, s a keleti szertartású kolostorpüspökségeket átszervezte latin püspöki egyházmegyékké, megtartva keleti patrocíniumukat, s ezzel lassú kihalásra ítélte a keleti egyházat hazánkban. Ennek a keleti kereszténységnek semmi kapcsolata nincs a mai magyar görög katolikus egyházzal, ez a korai egyház csak régészeti emlékeket hagyott maga után." Cserbak A., 1986. 279. 14 Karácsonyi J., 1924. 22-23. 15 Cserbak A., 1986.288-296. 414