A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Levente: Árpád-kori templom és temető Mezőcsát határában

9. ábra. A kőtemplom alapozási árka, a templombelsőben talált cölöplyukak, valamint a templom északi-északkeleti oldalán talált sírok gödrei A templomhajó külső szélessége 9,50 m, a templom teljes külső hossza 14,00 m (ebből a hajó 11 m). Az átlagosan 1 m mély alapozás szélessége mindenütt megközelítőleg 1 m, a hajó és az apszis találkozásánál ennek a duplája. A szentély külső sugara 4 m. A templombelsőben több helyen megfigyelhető volt a fal nagyobb kövekből és habarcsból álló omladéka, mely a déli oldal- és nyugati zárófalnál szélesebben terült el, mint a délnyugati saroknál, és nagyobb kövek is voltak benne. Az alapozási árok aljából egy III. Béla (1172-1196) dénár (MKU 69.) (14. ábra 7-8.), a délnyugati sarok omladékából egy III. Béla (1172-1196) rézpénz (MKU 73.) (14. ábra 1-2.), a nyugati zárófal omladékából pedig egy friesachi dénár (CNA. Cj9) (14. ábra 3-4.) látott napvilágot.

21 Az É-i fal omladékából egy kulcs, vasalásdarabok és edénytöredékek, az apszis omladékának bontásából pedig egy ezüst S végű hajkarika került elő. A templombelsőben folytatott feltárás során az ásatok két sírt találtak (122, 124. sír). A bolygatatlan altalajban megfigyeltek számos cölöplyukat is, melyek átlagos mélysége -0,68 m, átlagos átmérőjük pedig 0,4 m. Ezek egy része közvetlenül a templom fala mellett, azt szabályosan követve helyezkedik el, három pedig a templombelső északnyugati sarkánál lévő 122. sír nyugati része körül található (9. ábra). A kőépület bejáratát az omladék nagyobb mennyisége miatt - valamint mivel ezen a részen a templom közvetlen közelében nem kerültek elő sírok - a délnyugati oldalon feltételezhetjük. 36 21 Az érmek meghatározásáért Tóth Csabának tartozom köszönettel.