A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Levente: Árpád-kori templom és temető Mezőcsát határában

Gerevich T. a patkóíves szentélyzáródású templomokat a félköríves apszisúak egy csoportjaként tárgyalja, s Nyitra, Podolin (Podolinec, Pudlein, 13. század, Szepes m. Szlovákia) és Nádasd (Trstene, 1269. Szlovákia) alapján ezt a típust jellegzetesen késő román alaprajzi formának tartotta.

22 Nagy E. a középkori Gercse falu templomának kutatása során megfigyelte, hogy a templom eredetileg patkó alakú szentéllyel épült, ezt csak a 18. században történt átépítésekor alakították át. E szentélytípussal épült templomok keltezésénél osztotta Gerevich fent tárgyalt nézetét. A gercsei templom 13. századra való datálását alátámasztotta továbbá magának a falunak az 1212-es első okleveles említésével is. Párhuzamként pedig Herencsény és Szentbenedek templomát hozta.

23 Valter I. az ácsi református templom első, patkóíves apszisú - szerinte valószínűleg a 12. században épült - templomának kapcsán tárgyalta ezt az alaprajzi típust, s magyarországi, felvidéki és csehországi példák alapján kimutatta, hogy ezek közül a legtöbb a Nyitra és a Vág folyók völgyében található, a 12. századra keltezettek pedig kizárólag a Nyitra völgyében helyezkednek el. Rámutatott továbbá arra, hogy ez utóbbi csoportra jellemző, hogy hajójuk majdnem négyzet alakú, melyhez szentélyük diadalív nélkül csatlakozik, bejáratuk pedig általában a nyugati oldalukon található. A patkóíves alaprajzi típus legkorábbi példányait Valter I. Csehországban találta meg. Magyarországon szórványosan mindenütt, de főleg az ország északi és az Alföld délkeleti részén - Orosháza, Gyula környékén - fordulnak elő e típus jellegzetes képviselői.

24 Horváth F. Csengéié kapcsán egészítette ki, illetve vitte tovább a téma kutatását. Kimutatta, hogy a patkóíves alaprajzi típus már a 11. század első felében megtalálható volt Magyarországon (Zirc, Tarnaszentmária, Gellértegyháza, Pusztaszer I. periódus), s Gellértegyháza, Pusztaszer, Szőreg példái alapján egy biztosan a 11-12. századra datálható dél-magyarországi csoportot különített el. A herencsényi templom kapcsán pedig felvetette annak a lehetőségét, hogy patkóíves szentélyzáródású templomaink egy része esetleg korábbi rotundák bővítése révén jöhetett létre (Karcsa, Gerény, Kiszombor, Nyitra). A tárgyalt alaprajzi forma eredetére nézve elfogadta Nagy E. csehországi és svájci példáit, de Tarnaszentmária és Gellértegyháza templomának hármas osztása alapján felvetette az esetleges bizánci eredetet is.

25 Parádi N. a sarvalyi templom I. periódusát kutatva arra a megállapításra jutott, hogy a patkóíves szentély záródás hazai emlékeink között elsőként a 11. század közepén, a rotundáknál jelent meg, melyek többsége ilyen szentéllyel épült, majd pedig az egész román korban előfordult, immáron hosszhajós templomoknál is. A sarvalyi első templom párhuzamaként Balatonakaii-Ságpuszta, Zirc és Kéttoronyúlak templomát említette.

26 Tari Edit Cegléd környékén, Újszilvás-Gólyajáráson tárt fel egy kívül félkör-, belül patkóíves szentélyzáródású, négyzet alakú hajóval épült templomot, melynek külső hossza 11,6 m (a hajó ebből 6.4 m), szélessége 7,3 m, a hajóbelső hossza 5 m, szélessége 4,8 m.

27 Valter I. ezen kívül Boncodfölde (13. század közepe), Királyhida/Bruckneudorf (13. század Ausztria), Hegyhátszentjakab (13. század közepe), Kisbucsa (13. század közepe), 22 Gerevich T., 1938.31. 23 NagyE., 1958.546-560. 24 Valter I., 1963. 284., 286-288. 25 Horváth E, 1976-77/1. 118-120. 26 Holl-P aradi 1982. 22. 27 TariE., 1995.55-59. 37