A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Orosz György: Archaikus kozmológia és kozmográfia • Az apokrifek és vallásos népénekek mitologikus világképe

szintjére emelkedtek. Ugyanazt a tulajdonnevet különböző valóságelemekre alkalmazhatták.

40 Figyelemre méltó az alapmítosz szereplőinek a transzformációja. A villámszóró isten a legrégibb változatban Perun alakjában él tovább, akit a későbbiekben helyettesíthet egy körülírt forma is - Mennydörgés, vagy a helyére léphet még Isten is a keresztény értelmezésben, angyal, valamint Illés próféta, cár, bogatir, kultikus hős, pl. egy keresztény típusú: Szent György. A villámszóró ellenfelének az alakja Velesz/Volosz pogány istenben él tovább, vagy a későbbiekben démon, ördög is a helyére léphet.

41 A transzplantált apokrifek vitalitásai az orosz pravoszlávok körében az Istenszülő kálváriajárása a pokolban című eszkatológikus történet mellett a bizánci eredetű Három szentatya beszélgetése (Beseda trech svjatitelej)

42 bizonyítja a legszemléletesebben. Ez az apokrif elbeszélés, amely nagy valószínűség szerint már a 13. században írásos megfogalmazást nyert az oroszoknál,

43 számos szövegváltozatban ismeretes, mivel gyakran kiegészítették betoldásokkal más forrásokból. Az egyik ilyen szláv-orosz módra átalakított apokrif szöveg a természet jelenségeinek eredetét fejtegetve a villámlást és a mennydörgést a keleti szlávok pogány isteneivel hozza kapcsolatba; habár ezek az istenek itt már angyaloknak neveztetnek: „Iván monda: A mennydörgés miből teremtetett vala? Vaszilij monda: Van két mennydörgő angyal; Perun, az öreg hellén, és a zsidó Horsz, a villámlásnak két angyala van. Kérdés: Mi a mennydörgés és mi a villámlás? Magyarázat: Az Úr angyala mikor repül, szárnyával le~lecsap és kergeti az ördögöt. A villámok angyalok karai. És amikor esik az eső, akkor az ördög megáll. És amikor villámok cikáznak, csapdosnak, akkor az Úr angyala haragosan néz az ördögre. "

44 Panagiot és Azimit vitájában (Prenie Panagiota s Azimitom), más néven Panagiot beszélgetése a frank Azimittel (Beseda Panagiota s Frjazinom Azimitom) című óorosz hitvitázó iratban szintén olvashatunk a villámlás eredetéről. Az alábbi szövegváltozat (16. sz.) a krisztianizáció magasabb fokát mutatja, mert a keleti szláv pogány isteneket már teljes mértékben kiszorították benne a kereszténység égi lakói, az angyalok. A vihar keletkezését magyarázva Panagiot még hozzáfűzi: „ Összegyűlvén kilenc angyal az égben, örvendeznek Isten dicsőségének, és lengetik a szárnyukat; és a szárnycsapásoktól mennek a felhők a levegőben, dörögnek és hull belőlük az eső; az angyali seregből pedig tűz és villámlás indul ki, hatalmas dörgéssel, az átkozott Kígyó ellen. "

45 40 Ivanov 1984: 109-110. 41 Ivanov-Toporov 1974: 164. 42 Ez a három bizánci szentatya (egyházatya): Nagy Szt. Baszileiosz (f379), Grégoriosz Nazianzénosz (f 390) és Joannész Khrüszosztomosz (|407). Az ö nevükkel fémjelzett apokrif irat a középkor szellemi színvonalának megfelelő vallási-tudományos ismereteket tartalmaz. Egyes szövegváltozatokban a kérdések-feleletek száma eléri a kilencszázat is (Kalugin 1983: 235-236). Egy meglehetősen terjedelmes variánst közöl Pypin (1862: 169-178). Ugyanezen szöveg részleteit 1. in: Dmitriev-Lichacév 1980: 136-147. 43 Moculk/q/1887/a: 136. 44 «HBaHi. pene: OTT. nero rpoivcb coTBopem, 6bicn>? BacHjiiíí pene: ABa aHrejia rpoMHaa ecTb; cnjieHCKÍH CTapeub FlepyHb, H Xopci. >KH,o.oBHHb, flBa ecra aHrena MOJiHÍHHa. Bonpoci: MTO ecTb rpoiwb H MOJIHÍH? Tonna.: aHreni. rocno/jeHb JICTÍIH őierb KpHJiOMa H roHHTb AbaBona. MOJIHÍH cyrb CBMTM aHrejibCKia. H eraa HfleTb /K»K,ztb, Toraa ABABOJII CTaHeTb. H eraa MOJIHÍH XOUHTT., CTpeKaioTCH, TO CO meBOM-b aHrejii rocno^eHb 3pHTb Ha abHBOJia.» (Scapov 1906:1. 52.). 45 «fleBHTb aHrenoBTj, coÖpaBUJHCb Ha Heöecn, pajryK)TCfl o cjiaBe BoKecTBeHHoH, H Tpenemyn> CBOHMH KpbijibJiMH; H OTb yiiapeHifl KpbuibHMH oŐJiaKa Hztyrb no aepy, rpeMjm. H noyKjyiTb; a oxt CHJibi aurejibCKOíí HexoflHTb oroHb H MOJIHÍJI, CI BejiHKHMt rpoMOMi> Ha npoKjiHxaro 3MÍJI.» (Buslaev 1861:

1. 501.). 391