A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Orosz György: Archaikus kozmológia és kozmográfia • Az apokrifek és vallásos népénekek mitologikus világképe

magával, amely a bolgár bogumil eretnekek körében született.

16 A bogumil mozgalom

17 elvetette a keresztény dogmákat, s a monoteista vallással ellentétben dualista nézeteket hirdetett. Ezek szerint a világban két egyforma erejű transzcendentális szellem, a Jót" megtestesítő Isten és a „gonosz" Sátán vívja örökös harcát. A szellemi világot Isten teremtette, az anyagi világot pedig - beleértve az emberi testet is - a bukott Sátán. Az ember e két természetfeletti erő közös alkotása: lelke isteni lényegű, testi-fizikai létével a Sátán rendelkezik. Zigavinosz az 1200-as években írta le könyvében

18 a bogumil vallást. Az ő munkájából idézi Nagy Ilona a dualisztikus mondák egyik kulcsfigurájáról, az ördög személyéről vallott nézeteket: „Az ördög Isten elsőszülött fia, az Isten után a második, az Isten jobbján ül. Neve Szatanail. Testvére a Logosznak (Igének). Fellázadt, kiüldöztetett, kiesett az égből. Megtartotta teremtő erejét, megteremtette a látható világot, amint az le van írva a Genezisben. Megteremtette Ádámot, akibe Isten lehelt lelket. Évát hasonlóképpen. Isten fia pedig, aki a teremtés után 5500-ban keletkezett, megtestesült anyagtalan testben, megfeszítették, az alvilágba taszította Szatanailt, aki elveszítvén az -il (= -él) végződést a nevéből és az erejét is, maradt Szatanosz..."

19 A bolgároktól átvett bogumil apokrif elbeszélések orosz földön sajátos szerepet kaptak. Igen termékeny talajra leltek a kereszténységre még nemrég áttért „kettős hitű" olvasók-hallgatók körében, akiknek a tudatában a keresztény tanok kusza ismerethalmazt alkottak. Ezek az eloroszosodott apokrifek a pogány hitnek és a keresztény vallásnak az összebékítését szolgálták.

20 Az Őskrónikában 107 I-nél olvasható egy apokrif elbeszélés, amelyben a varázslók az ember teremtéséről alkotott elképzeléseiket a bogumilek dualista tanának megfelelően fejtik ki: „Isten a fürdőházban tisztálkodott, és megizzadván, megtörülközött egy ronggyal, és az égből aláveté azt a földre; és perlekedni kezdett a sátán Istennel, hogy ki teremtse meg belőle az embert; és az embert az ördög teremte, az Isten meg a lelket helyezé bele; ezért ha meghal egy ember, teste a földbe kerül, lelke pedig az Istenhez"

2

^ Az óorosz írott irodalomban és a szóbeli költészetben megtalálható bogumil szellemű alkotások nem feltétlenül jelentik azt, hogy az oroszoknál valaha is létezett volna bogumil eretnekség - jegyzi meg ezen évkönyvi híradással kapcsolatban Golubinskij egyháztörténész. Inkább talán arról van itt szó, hogy a szent könyvek „ ismerői" nem voltak képesek megkülönböztetni a hamis könyveket az igazaktól.

22 A mongol hódítás előtti korból egyébként semmilyen utalás nem található szekták létezésére vonatkozólag.

23 16 Iglói 1988: 26. 17 L. erről: Petkanova 1988: 39-40.; Iglói 1988: 27-28.; Kuskov 1982: 35-36.; Golubinskij 1904: I. VII/793. Jung Károly abogumilizmus kelet-közép-európai vonatkozásairól fontos adalékokkal szolgál A világteremtés dualisztikus (bogumil) legendáinak kérdéséhez c. tanulmányában. In: Jung 1992: 157-185. 18 Evtpvuíog ZvyaPr|vó^: riavo7tMa AoyuaTixií (Patrologia Graeca 130. 1289.) 19 Zigavinosz munkáját a 9pn,oxeynxií... enciklopédiából Berki Feriz fordításában idézi Nagy 1979: 326. 20 Iglói 1988: 28. 21 «Borb MbiBtca Bt MOBHHIIH H BCITOTHBTJCÍI, OTepca BexTeMi,, H Bep>Ke c Heöece Ha3eMjno; H pacnpeca coTOHa c BoroMb, KOMy B HeMb CTBOPHTH neJioBeKa, H CTBOPH flbHBOjrb nejiOBeKa, a Eon> ayuiio BO HB B/IOHCH; TeívDKe ame yivipeTb nejioBeia,, B 3eMJiio HACTT, TE.NO

, a ayiiia K Bory.» (Die Nestor-Chronik. 1969: 172.) 22 Golubinskij 1904:

1. VII/794. 23 I. m. VII/791-793. 387