A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Levente: Árpád-kori templom és temető Mezőcsát határában

századtól pedig főleg a Kárpát-medence középső és északi vidékein működő fazekasműhelyek használták.

15 A gödörből fehérre égő agyagból készült fazékdarabokon kívül palacktöredékek is előkerültek, melyek közül az egyiket piros festékes bekarcolt vonalak díszítik (6. ábra 8.), a másikon bekarcolt, laza hullámvonalak láthatóak (6. ábra 6.). A palackokon lévő csigavonalban bekarcolt díszítés eleinte az egész testen, később csak a vállrészen volt megfigyelhető.

16 A vörös festéssel díszített fehér kerámia ÉszakkeletMagyarországon a 13-14. század fordulóján jelenik meg.

17 A gödörből előkerült, bekarcolt hullám- és csigavonallal díszített kúpos fedőtöredék legkorábban a 13. századra keltezhető, ez a tárgytípus ugyanis e századtól mutatható ki leletanyagunkban, s a lapos típussal szemben a késő középkorban is használatos maradt.

18 4. gödör (4. ábra) A gödör a II. szelvény északnyugati részén, a 3. gödör mellett került elő. Az 1,5 m átmérőjű kerek gödör közepén több nagyobb kőből álló kőhalmazt találtak, ami alól a dokumentálás és felszedés után egy másik kőréteg bontakozott ki. A gödör oldalában néhány, a 3. gödörhöz hasonló karólyuk volt, az aljában pedig három, kis átmérőjű, kerek lyuk. A gödör betöltéséből több faszéndarab is előkerült. A 4. gödörből az előzőekhez hasonló, szürke, kézikorongon készült, bekarcolt hullámvonallal díszített vagy díszítetlen fazékdarabok kerültek elő (8. ábra 4-6.). A gödrök leletanyaga alapján a temetőhöz tartozó település tehát a 11-14. század között lehetett lakott. A település életének kései időszakából maradtak ránk a 3. gödör fehér kerámiából készült palack- és fazéktöredékei. Az egykori lakosság mezőgazdasági tevékenységének bizonyítéka a szintén a 3. gödörből előkerült kovácsoltvas ösztöke

19 (34. ábra), mely egyszerű formája miatt a középkoron belül pontosabb keltezésre nem ad lehetőséget. A templom Mezőcsát-Csicske-dűlő román alaprajzi stílust mutató Árpád-kori falusi temploma impozáns méreteivel (14 m><9,5 m) hazánkban a legnagyobb, eddig ismert Árpádkori falusi plébániatemplomaink közé sorolható (Dunaújváros, Téglás, Berettyóújfalu, Nyírbogdány, Ács, Andaháza, Balatonakaii, Balatonszepezd, Bene, Borbásszállás, Hajdúhadház-Demeter, Kisdörgicse, Látrány-Rádpuszta, Nyék, Ószentiván, Örvény, SirokRozsnakpuszta, Váraszó, Zalavár-Kápolna, Zánka, Zobordarázs, Szer, Alsópáhok, Ecsér, Kisgút, Szigliget).

20 A templom keletéit, hajója téglalap alakú, szentélye kívül félkör-, belül patkóíves (1, 9. ábra). Alapozása homokba, apró szemű sóderba rakott kisebb-nagyobb kövekből állt, felmenő falai nem maradtak meg. Az épület használhatatlanná válása után az alapozási árok kőanyagát széthordták, az ásatok így csak a visszahányt törmeléket találhatták meg. 15 HollL, 1963. 336.; SimonyiE., 2005. 51. 16 HollL, 1963.339-340. 17 Simonyi E., 2005. 51. 18 ParádiN., 1958. 158-160. 19 MüllerR., 1982.441-442. 20 BónaL, 1978. 145-146. 35