A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Pirint Andrea: Egy kiállítás-szervező viszontagságai a 20. század hajnalán - Balogh Bertalan és az 1906-os felvidéki vándorkiállítás
Hogy a művészek tisztelettel és megbecsüléssel övezték Baloghot, annak oka nem csupán empatikus képességében, ill. a gyümölcsöző képeladások körüli fáradozásaiban keresendő. Még az alkudozások közepette sem tévesztette szem elől ugyanis az eszmét, ami minden intézkedésének, így a művészekhez címzett leveleknek is vezérlő csillaga volt. Hegedűs László így ír válaszlevelében: „Bizony igaza van Uram: kell a vidéki kiállítás, mert a társadalom minden rétegébe csak ugy lehet beleoltani a művészetek szeretetét, ha minél könnyebben s mindenki számára hozzáférhetővé tesszük." 45 További levelek is amellett tanúskodnak, hogy a kultúra apostolát, egyfajta misszionáriust láttak benne. S hogy a nagyszabású vállalkozás mindenekelőtt valóban kultúrmisszió volt, azt a tanulóifjúság ingyenes ill. kedvezményes tárlatlátogatásának pártfogása is mutatja. 46 A művészek a már említetteken kívül persze további, különleges kérésekkel is megkeresték. Baditz Ottó azzal bízza meg, hogy gondoskodjon két képének lefotografáltatásáról Gyöngyösön, 47 Szlányi Lajos külön tájékoztatást kér, hogy képeit kik vásárolták meg, és hogy egy bizonyos képének mi is a mérete, 48 Pörge Gergely arra kéri, hogy két festményét „egy-két arasznyival beljebb tenni (ugyanazon paraván közepe felé) szíveskedne". „Ezt azért is kérem, mert képecskéim a tárlat legmagyarabb motívumai s legmagyarabbul átérzett dolgok. Művészi értéküket a fővárosi lapok nagyon is elismerték, s így azt hiszem kérésem méltányos" - szól az indoklás. 49 Fejér Sándor festőművésznek pedig az az óhaja, hogy „Irgalmas szamaritánus" képét pótlólag vegyék fel az egri tárlatra, mert „Eger papi város s ott magas papi körökben, Szmrecsányi püspök Őnagy. fejedelme is fel lett híva e képemre s hiszem hogy e képem eladhatnok" - írja a művész, végül minden meggyőző erejét latba vetve így fejezi be levelét: „A kiállításra úgy személyesen felutaznék". 50 Miközben ilyen egyedi kívánalmaknak is eleget tett, levelezést folytatott a Villamossági Rt.-vel „a képkiállítás világításának olcsó megszámításából kifolyólag", cserébe „a személyzet részére felállítandó karácsonyfa czéljaira" 100 koronát felajánlva. 51 Gondoskodott arról, hogy a kiállító művészek mindegyike tiszteletpéldányt kapjon a katalógusból (melyért a művészek igen sűrűn köszönetet is mondtak). Meg kellett értetnie a helybéli művészekkel, hogy tőlük sem állíthatnak ki egyszerre háromnál több művet. 52 Intézkedett a katalógus betétlapjainak (az előző állomásokon eladott művek helyébe érkező új tárgyak listájának) kinyomtatása ügyében. Mindent elkövetett, hogy rávegye a pénzintézeteket a müvásárlásra, és hogy ezt Miskolcon elérte, azzal a fővárosi bankok számára is példát statuált. 53 Beck Ö. Fülöp két Rákóczi-plakettjének saját részére történő megvételével ugyanakkor a magánemberek előtt is követendő példával járt. 54 A közönségkapcsolat néven ismert tennivalókat szaporította az ózdi Tiszti Kaszinó levele, melyben a nyereménysorsolás műtárgyjegyzékének megküldését kéri. 55 Mindezek mellett pedig még a képzőművészeti élet párhuzamos eseményeit sem mulasztotta el figyelemmel kísérni, miközben ő maga a hazai művészeti élet akkori legnagyobb szabású, 45 Adattár 62.1.272. 46 Magyarország 1906. szept. 20. 4. 47 Adattár 62.1.279. 48 Adattár 62.1.225. 49 Adattár 62.1.300. 50 Adattár 62.1.238. 51 Adattár 62.1.198. 52 Adattár 62.1.212. 53 Pesti Hírlap 1906. okt. 17.7. 54 Beck Ö. Fülöp levelei (Adattár 62.1.224., 227., 266.) 55 Adattár 62.1.293. 381