A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pirint Andrea: Egy kiállítás-szervező viszontagságai a 20. század hajnalán - Balogh Bertalan és az 1906-os felvidéki vándorkiállítás

tálalni abból a fenséges lakomából, amelynek „kifőzésére" csak országos összefogással kerülhetett volna sor. „Azt remélte, hogy ennek megvalósítása igazolni fogja egész javaslatának életképességét és elősegítheti annak létrejöttét is"- írja Zsadányi.

12 Az első felvidéki vándorkiállítás 1906 szeptemberétől 1907 januárjáig a fentebb felsorolt hét felső-magyarországi várost kéthetes nyitva tartásokkal járta végig. A tárlathoz készített katalógusból (és betétlapokból) ismerjük a kiállító művészek névsorát, müveik címét, technikáját és árát, az OMKT mint együttműködő , ,, .. , .. , n . In , partner választmányát, a városi és megyei /. kep. Vesztroczy Manó: Balogh Bertalan, , . . . 1912. (Miskolci Galéria tulajdona. bizottságok védnökeinek, elnökeinek, titFényképezte: Dobrik Rezső) kárainak, mütárnokainak és egyéb tagjainak összesen negyven oldal terjedelmű névsorát. A szintén terjedelmes korabeli sajtóvisszhangból és néhány későbbi helytörténeti, ül. szakirodalmi utalásból

13 pedig a tárlatsorozat általános sikeréről, missziós szerepéről értesülünk. Ennyi tehát a fent említett források alapján megrajzolható „karriertörténet". Azonban a Zsadányi Guidó által nyilvántartásba vett és feldolgozott Baloghféle iratanyag, valamint Balogh Bertalan leányának (Komán Andorné, szül. Balogh Luca) 1988-89-ben papírra vetett visszaemlékezése egy egészen árnyalt képet fest a fentiekben csak sematikusan vázolt vállalkozásról. Egy olyan történet bontakozik ki, amely emberfeletti erőfeszítések és anyagi kockázat árán haladt előre az addig járatlan utakon. Mindezen áldozatok meghozója pedig egyetlen ember, Balogh Bertalan volt. Hogy igen hosszú és göröngyös út vezethetett csak a megvalósuláshoz, azzal Balogh maga is tisztában volt. Álmodozó volt, de ugyanakkor realista is. Már évekkel korábban így fogalmazott a sajtó hasábjain: „... sehol és semmiben sem látom nyilvánulni azt a hatalmas erőt fajunkban, a mely bennünket egy hatalmas művészeti élet föllendítésére praedestinálna. Hanem igenis látom a közönyt, a nembánomságot, látom a halaszgatást napról-napra és azt az Isten verte konzervativizmust, a mely minden elképzelhető fajbeli nemes tulajdonaink mellett is minden jóravaló törekvés, minden önzetlen munkálkodás megölője, látom a személyi érdekek, a személyes hiúság előre tolását, a melyeken minden jóravaló eszme elbukik."

14 A vándorkiállítás ötlete évekig foglalkoztatta, mielőtt elképzeléseivel előállt volna. Nemcsak a hazai kiállításokat látogatta, de hosszabb külföldi tanulmányutat is tett Münchenbe, Párizsba, hogy a korszerű kiállítás-rendezés gyakorlatával, valamint adminisztrációs hátterével megismerkedjen.

15 1905 decemberében egy gondosan kidolgozott, 12 Zsadányi G., 1964. 186. 13 SzendreiJ., 1911. 266-267.; Bartus Ö., 1929. 266., Lyka K., 1983. 23.; Németh L. (szerk.), 1981. 142. 14 Balogh B., 1899.2. 15 Balogh Bertalan leányának, Komán Andornénak visszaemlékezése. 1. Lásd: 8. jegyzet. 374