A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Tasnády S. Attila: Adalékok Mokry Mészáros Dezső művészi pályaképéhez

Mokry ősvilág felé forduló érdeklődésével jóval megelőzte korát. Talán a német Joseph Beuys törekedett a legtudatosabban a történelem előtti eredetű mondák, mítoszok világának, az őskori művészet motívumainak (szarvasok, madarak, vadászfigurák, gyűjtögető asszonyok, stb.) a modern gondolkozásba való átültetésére. 1945-ös Hárman a tűznél című tusrajzán is „ősi formákat idéz, sziklafestményekről ismert sziluettfigurákat, akiket az éltető elem von közösségbe".

43 Magyarországon Mokry mellett talán Vajda Lajos kísérletezett leginkább a prehisztorikus művészetek kifejezésmódjának alkalmazásával művein. Ezt olyan hasonló címek bizonyítják, mint az 1938-as Őstermészet című pasztell, az 1939-es Óshegy és az 1940-es Ósnövényzet című szénrajzok. Lehetséges, hogy a hasonló kutatási területre különböző utakon jutottak el, Mokry Mészáros Dezső pusztán képzelete által, míg Vajda Lajost „vizuális dialógusai" vezették el életének utolsó alkotó korszakában a képzőművészeti jelrendszer addig ismeretlen lehetőségeihez.

44 Törzsi művészet és prehisztorikus művészet Mokrynál együtt bukkan fel, ősvilág felé forduló érdeklődésével megpróbált úgy alkotni, ahogy a történelem előtti kor embere. Nemcsak szénrajzaira jellemző ez, hanem szobraira és kerámiáira is, amelyek olykor valósággal archaikus leleteknek tűnnek (3. kép). Mokry Mészáros Dezső és a naiv művészet A naiv jelleg Mokry egész életművén markánsan végigvonul: kezdetben a kozmikus témákat elgondoló, világmagyarázó naiv alkotókkal rokonítja őt, később a népéletet valósághűen ábrázoló naiv művészekkel. 1930-as Tamás-galéria-beli önálló kiállítása után a műalkotásokban a művészeti tanulmányok hiányára utaló jelekre természetesen felfigyeltek kritikusai, a legjobb bírálóknak azonban nem kerülte el a figyelmét, hogy Mokry Mészáros Dezső bármennyire is ösztönös alkotó, a képzéstől való tartózkodás tudatos döntés eredménye volt. Ybl Ervin így írt róla: „A figurális rajz, a távlat fortélyait nem tanulta meg, hogy annál ösztönösebben nyilvánulhassanak meg fantasztikus művészi vágyai. Az őskelet és a barbár népek primitív müvészkedése sokkal mélyebb benyomást tett Mokryra, mint az európai ember fejlett, öntudatos művészete."

45 Mokry kedvvel és kreativitással kísérletezett egyéni technikájának kialakításán: „De nem is ugy dolgozom, ahogy a festők és szobrászok szoktak, mert nem is ismerem az eszközeiket. Nem tanultam a művészetet, tehát magamnak kellett rájönnöm mindenre. Találtam Ázsiában két kőkorszakbeli csontszerszámot, jó fogás esett rajtuk, azóta ezekkel mintázom a szobraimat. A képekkel is így vagyok. Eleinte azt sem tudtam, hogy a vásznat meg kell alapozni előbb, mielőtt ráfest az ember. Nálam mindez lelki kényszer."

46 Mokry „figuratív művészetében, a szobraiban sem használja még az égetés technikáját sem, hanem gyanta és szurok, enyv és kovász habarékkal vegyíti agyagfiguráit, amitől ezek némileg megkövülnek."

47 Naiv alkotóként a valóság közvetlen beemelésére utal a művész egyik nyilatkozata, mivel úgy tűnik, fantáziájából eredő ábrázolásainak természettudományos elismerésére 43 BekeL., 1987.43. 44 MándyS.,\9&3. 164. 45 YblE., 1934. 12. 15. 46 U. M. 1930. 47 e. a:. Mokry Mészáros Dezső a Tamás Galériában. Esti Kurír, 1930.

1. 4. 365