A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Tasnády S. Attila: Adalékok Mokry Mészáros Dezső művészi pályaképéhez

is igényt tartott: „sok vitám volt a régészekkel is. Gyakran azt vitatták, hogy valamelyik ősállat, amelyet megfestettem, vagy megmintáztam, nem is élt. Én biztosra veszem, hogy volt, és lehet, hogy egyszer kiderül, hogy nekem van igazam. Mert ugye számtalanszor előfordult már, hogy egy művész fantáziája megelőzte a tudomány kutatásait."

48 Mokry Mészáros Dezső és a népművészet A szecesszió a maga korában érdeklődéssel fordult a népművészet díszítőkincséhez is. Mokry művészetében a népművészet hatása az 1930-as évek második felétől mutatható ki leginkább: elsősorban a rovásírást és a magyar fejfatípusokat kutatta, a motívumokat pedig beépítette szőnyegterveibe, síremlékterveibe. Népi díszítésmód figyelhető meg élete végén készített falikerámiáin is (5. kép). A képzeletbeli tartalmak ábrázolása mellett a művész már a tízes évektől készített valódi tájképeket is. Július hava című képén magyar tájat örökített meg, ám a mikroszkópos képekről ismert rajzos jelleg itt is jól látszik: a domboldalon látható parcellák éles fekete kontúrvonalakkal vannak elválasztva, a közöttük levő rész pedig színsávokkal kitöltve, pontozással díszítve. Ezt követően mind észak-afrikai, mind ceyloni utazása során festett tájképeket is, szimbolikus tartalmú, később ősvilági érdeklődésű képei mellett. Mokry 1930-as önálló kiállítása kapcsán azonban joggal tette fel a kérdést az Esti Kurír kritikusa: „Megmaradjon-e Mokry Mészáros Dezső a müvészetkulturának ezen a primitív fokán, csinálja tovább ezeket az ősember álmait, okulásul azok számára, akik a művészet fejlesztése céljából úgyis vissza-visszatérnek a kezdethez, hogy ujat építsenek, avagy pedig valami irányt talál Mokry művészetének, hogy új eredményre jusson?"

49 Ybl Ervin jó érzékkel látta meg a művész pályájának további alakulási lehetőségét: „tájképei közvetlenebbül bizonyítják Mokry Mészáros piktori elhivatottságát, mint a kényszerképzetekre emlékeztető transzponálásai. Hosszú afrikai és ázsiai utazásokon gyűjtött emlékek idézték elő, hogy a művész lelkében szunnyadó vágyak utat törjenek, de újabban az itthoni természet is kezdi Mokry Mészáros Dezsőt érdekelni. Bizonyos, hogy a valósághoz való közvetlenebb kapcsolódás mindinkább tisztultabbá fogja tenni a művész artisztikus vízióit."

50 A művész a harmincas években együtt állított ki a programjukban a gödöllőiek örökébe lépni kívánó Magyar Képírók csoportjával, sőt alelnöki tisztséget is vállalt itt. E csoport alkotói szinte ugyanabban az időben kezdték kutatni a magyar népművészetet, amikor tőlük függetlenül a fiatal szentendrei művészek, Vajda Lajos és Korniss Dezső etnológiai gyűjtőmunkájukat végezték Szentendrén és környékén. Mokry térben és időben tett utazásai után ekkoriban érkezett el igazán a magyar népművészethez (4. kép). Egri Mária hívta fel a figyelmet cikkében arra, hogy Mokry Mészáros Dezső a „40es évektől tudatosan alkalmazza a naiv festői szemlélet kompozíciós rendjét. Tányérjainak zsánerjelenetei paraszti enteriőröket, munkafolyamatokat idéznek. A kenyérsütés, szüret, szántás, dagasztás témái tudatosan járulnak a paraszti élet ábrázolásának, a falu felfedezésének szellemi áramlatához." Ugyancsak ő figyelt fel ezeknek a képeknek egyik fő erényére, a „meglepő humor, jóízű képi ötlet" jelenlétére.

51 48 u. M. 1930. 49 e.a.: Mokry Mészáros Dezső a Tamás Galériában. Esti Kurír, 1930.

1. 4. 50 YblE., 1930. 51 EgriM., 1978. 366