A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Lilla: „Átfordítások és keresztezések” Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről”, valamint müveinek francia párhuzamairól

hatású, matt szürke háttérrel festett korai portréira emlékeztetnek (Muz z profilú - Férfi profilból, IfjíF). A Louvre gyűjteményeiben lévő műkincsek alapján is visszakövetkeztethetünk arra, hogy Mednyánszky figyelmét tanulmányai kezdetén mely mesterek keltették fel: Rembrandt, Goya, Velázquez, Daumier, Turner hatása egész életművét meghatározta. De Mednyánszky motívum- és stíluskeresései nyomán elindulva kimutatható, hogy a Louvre-ban kiállított szobrok is hatottak rá; így Michelangelo Rabszolgáinak mozdulatai és proporciói inspirálhatták a vázlatkönyvek lapjain nagy számban előforduló rabot ábrázoló rajzait. Az antik görög szobrok közt található Mártírt ábrázoló márványszobor

29 a csuklóban összekötött, kezeinél fogva fára felakasztott, megnyúlt, meztelen férfialak ugyancsak emlékeztet az 1908. évi vázlatkönyv rajzára.

30 De a kikötött figuránál maradva, ez időben láthatta Corot Szent Sebestyén (1850-1855) című olajfestményét és rajzsorozatát, akárcsak Honoré Daumier Corot-éhoz hasonló felfogású Szent Sebestyén oltárképét (1852) és vázlatait is. Daumier-nek a hetvenes évek elején keletkezett Tékozló fiú tanulmányrajzain

31 olyan stílust, vonalvezetést, ritmust fedezhetünk fel, a mozdulatok olyan dinamizmusát láthatjuk, amely nagyon közeli a Mednyánszky vázlatkönyveiből ismert alakrajzokkal, valamint a vonuló katonákat ábrázoló festményeivel (Sorbanállók, 1916., Havasok alján, 1910-es évek második fele). Ez esetben Daumier közvetlen hatása is feltételezhető. Ráadásul az ifjú Mednyánszky kezébe is kerülhettek Daumier 1870-ben publikált Mon champ saccagé című litográfiái sorozatának lapjai, amelyek szoros stíluskapcsolatban állnak a Tékozló fiú vázlataival. Figyelemre méltó Mednyánszky Lincselés című vázlatai (1917)

32 és Daumier Vándorok

33 című grafikája és domborműve

34 közötti (kompozíció, méretarányok, mozdulatritmus, stb.) hasonlóság is. Csavargóinak, pl. a Postává tuláka v klobüku - Kalapos csavargó (Leselkedő, 1897-1898 körül)

35 című festmény egyik lehetséges előképét pedig ugyancsak Daumier Talicskás férfi című művében találjuk.

36 Daumier későbbi, Don Quichotte és az elpusztult öszvér (Don Quichotte et la mule morté) című, és Mednyánszky Lókaraván a hegyekben

31 című festménye között is hasonló látásmódot és stílust érzékelhetünk. Rembrandt Mednyánszky portré- és részben táj festészetére volt meghatározó hatással. Rembrandt a fehér alapozásra több rétegben felvitt mélyvörös és barna festékrétegekkel érte el festményeinek azt a belülről jövő mély fényét, ami segítette a fő jelenet kiemelkedését a sötét háttérből. Mednyánszky kétféle sötét képet festett. Az egyik típus, melyet az életmű olyan kiemelkedő jelentőségű portréi és jelenetei képviselnek, mint a 28 Muz z profilú, o. v., 60x49 cm, SNG ltsz.: O 67320; Ifjú, o. v., 38x32cm, mgt, publ.: Kállai, i. m., XLIII. tábla. 29 Kr. e. I. sz., Musée de Louvre ltsz.: A 3032. 30 Fogolyjelenetek, 1903., grafit pap., 141x90 mm, MNG Gr. O. ltsz.: 1927-1326/97; Kikötött fogoly, 1908., tus, grafit, toll, pap., 160x98 mm, MNG Gr. O. ltsz.: 1927-1487/28. 31 200x140 mm, tusrajz, The National Gallery of Art, Washington. 32 A Lincselés vázlatai, 1917, grafit, pap., 117x71 mm, MNG Gr. O. 1927-1434/10.; A Lincselés egyik változata, 1917., szén pap., 146x93 mm, MNG Gr. O. ltsz.: 1927-1474/24. 33 Kréta, tus, 250x370 mm, Paris, Musée de Louvre, Département des Árts Graphiques Inv.-Nr.: RF 36.801. 34 Vándorok (Les émigrants, 1848-1850), Musée d'Orsay. 35 Postává tuláka v klobúku, o. v., 102x71 cm, SNG ltsz.: O 4211. 36 A talicskás férfi (tusrajz, mgt., publ.: Honoré Daumier Zeichnungen. Stadtische Galerié im Stadelschen Kunstinstitut graphische Sammlung. Frankfurt am Main 1992-1993, 105. kép). 37 H. Daumier, Don Quichotte et la mule morte. 1867., o. v., 55x133 cm, Musée d'Orsay; Mednyánszky L., Lókaraván a hegyekben, o. v., 80x100 cm, szignált, Sotheby's London 1978. november 22. 339