A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

R. Nagy József: „Gazdag volt az ország és boldog benne a nép!” Falusi munkáskolóniák lakóinak politika- és nemzetfelfogása Északkelet-Magyarországon

„GAZDAG VOLT AZ ORSZÁG ÉS BOLDOG BENNE A NÉP!" Falusi munkáskolóniák lakóinak politika- és nemzetfelfogása Északkelet-Magyarországon R. NAGY JÓZSEF Jelen dolgozatban egy kulturálisan lehatárolt területen belül - Észak-Magyarországon - igyekszem vizsgálni az úgynevezett kolóniákban letelepedett munkások nemzettel, nemzettudattal, politikával kapcsolatos nézeteit, mind a mára már feloldódó hagyományában, mind a változásában. Fontosnak tartom kiemelni, hogy vizsgálatom kizárólag a kistelepülési, kolonizált munkásságra vonatkozik. Elsősorban azért, mert a csoportos munkáslakhelyek fokozottan és hatványozottan magukon viselik az általános munkáséletmód jellemzőit, másrészt mert azokban még mindig fellelhetők azon egyéni és kollektív hagyományok, amelyek a szórványban vagy a fővárosban élő munkásságnál már véglegesen eltűntek. Ugyancsak meghatározóak voltak a nagyvárosi munkásságtól eltérő sajátosságok is. Az, hogy alapvetően más a lakáskérdés; városias a környezet, de nem városi az élet; hogy mindenütt jelen lévő a nagyvárosokban szinte nyomokban sem felfedezhető kétlakiság; a munkásság természeti környezet közvetlen közelében él, s ennek köszönhetően más a térszemlélete; mások a találkozási pontjai más társadalmi osztály rétegekkel. Magyarországi viszonylatok között a társadalmat megosztó hatalmas szakadékok között, mint társadalmi osztály, gazdagság-szegénység, férfi-nő, elit-populáris, a legmélyebb a falu és város közötti ellentét. A tanulmányozott északkeleti térségben közel kéttucat kolónia, illetőleg kolóniával rendelkező település található. Az egyes tipizálási jegyek alapján igyekeztem minden jelentősebb kolóniatípust vizsgálataimba bevonni, így lehetett az elemzés tárgya Rudabánya, Ormosbánya, Rudolftelep, Borsodnádasd és Pereces, illetve Kurityán, Lyukóbánya, Edelény, Sajószentpéter és Alberttelep. Az összetett, próbakérdezések után módosított, 12 oldalas, 109 különféle típusú kérdésből álló kérdőív összesen 310 személlyel került rögzítésre. Emellett 79 személlyel készült szabad-beszélgetéses, a klasszikus életútinterjú szabályai szerint strukturálódó, de foglalkozási és genealógiai interjúk témáit is magába foglaló interjú. A nemzetben való gondolkodás, mely történelme során többször is megosztotta a Magyarországon lakókat, nem kerülte el a munkásságot sem. Sőt, egyes időszakokban a munkás volt az, aki a nemzetivel szemben, mint ellenpont helyezkedett el. A szakirodalomban számos említés történik erről a viszonyról, általában a különbözőségekre helyezve a hangsúlyt. A kutatás ennek ellenére semmiféle szignifikánsan kimutatható, nemzeti alapú különbözőséget nem tárt fel. Mindazonáltal egyes jegyekből valószínűsíthető, hogy sok esetben a nagyon színes nemzetiségi összetételt maguknak mondható falusi telepek életében mégis jelen lehetett a megkülönböztetés. Ez a gyakorlatban általában azt jelentette, hogy egy-két emberöltő mélységéig számon tartották a származást. Addig azonban, amíg az idegennek azonosítható egyén a munkaszervezetben létező és karbantartott kapcsolathálózattal rendelkezett, ez a háttérbe szorult. Csak olyan, erőteljes 311