A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Boros László: Adatok Abaúj-Torna és Gömör és Kishont vármegyék 19. századi szőlő- és borgazdaságához

Ugyancsak korabeli statisztikából tudjuk az 1828-as év adózó szőlőinek bortermését (3. táblázat). 3. táblázat. Az adózó szőlők bortermése az 1828-as összeírás szerint Megye Termés hl-ben Részesedése az ország termeléséből (%) Abaúj 2 668 0,19 Gömör 973 0,07 Zemplén 6 984 0,51 Magyarország 1 357 968 100 A királyi városok közül 1828-ban Kassán 1247 hl bort termeltek. Ha hiányosan is, de nyomon követhetjük 1836-1839 között az átlagos bortermelés alakulását is (4. táblázat). 4. táblázat. Az átlagos bortermés alakulása 1836—1839 között (Fényes Elek adatai alapján) Megye A bortermés A szőlők átlagos hozama 1 holdra jutó akó Megye Mennyisége lOOOakóban Mennyisége hl-ben A szőlők átlagos hozama 1 holdra jutó akó Abaúj 150 81 15,0 Gömör 25 14 25,0 Zemplén 450 244 10,1 Borsod 305 166 20,0 A zempléni és borsodi adatokat az összevetés céljából közöljük. Meglepő, hogy az egy holdra jutó átlagtermés Gömörben volt a legmagasabb és Zemplénben a legalacsonyabb. Bárándy 1844-ben ugyanezen adatokat ismétli meg. Fényes Elek statisztikái feltárják az 1830-as évek második felének és az 1840-es évek első felének megyénkénti földhasznosítását - tegyük hozzá, egyre pontosabb, megbízhatóbb adatokkal (5. és 6. táblázat). 5. táblázat. A szántó, a szőlő és az erdő területeinek alakulása (kh) (Fényes Elek adatai alapján) Megye Szántó Szőlő Erdő Megye 18361839 1847 18361839 1847 18361839 1847 Abaúj 158 034 244 400 10 000 17 350 169 223 206 561 Gömör 286 800 349 638 830 2 568 315414 Torna 35 418 42 258 2 832 33 891 51223 Zemplén 312 364 406 798 74 666 74 666 468 973 297