A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Boros László: Adatok Abaúj-Torna és Gömör és Kishont vármegyék 19. századi szőlő- és borgazdaságához

1. táblázat. Abaúj és Gömör vármegyék szőlőterülete (Liechtenstem, Link és Demian alapján) Megye Szőlő Liechtenstem (1790) kh Szőlő Link (1790) kh Jobbágyi szőlő Demian (1802) kapás Abaúj 10514 5514 Gömör 530 830 580 Liechtenstein adatai szerint 1790-ben az ország (Erdély és Horvátország nélkül) szőlőterülete 571 412 kh volt, ami azt jelenti, hogy Abaúj adta az ország szőlőterületének 1,84%-át, Gömör pedig 0,09%-át. Link nem közöl adatot Abaúj szőlőterületéről, Gömörről viszont igen. Demian 1802-ben kapásban adta meg a szőlőterület nagyságát. Magda Pál (1770-1841) tanár, földrajzi író, statisztikus „Magyarország és a határőrző katonaság vidékének legújabb statisztikai és geographiai leírása" című, 1819ben Pesten megjelent munkájában Erdély kivételével az egész Magyarországról pontos adatokat és leírást szolgáltatott. Torna vármegyéről ezt írta: „Bort nem a legjobbat, de kitsinységéhez képest nem keveset szűrnek az egész Tornai hosszú völgyben Jablontzától Tornáig és az egész déli részén Jósvafőn, Varbótzon, Szőlős Ardón, Színen, Szilason, Komjáthin, Lenkén." Abaúj vármegyéről: „Bor fel egész Kassáig termesztik, de legjobb a déli részekben, s' jóságra nézve közelít a szomszéd Hegyallyai borhoz, a' minthogy Szántó még Hegyallyához tartozik. A szántói bor után még betsesek a' Szikszai, Hétzei, Göntzi és Boldogkői borok. Ezek után tétetnek a' Kásmárki, Szárazvölgyi, Tsereháti borok - a' Kassai és Jászai hasonlóbbak a Tornai nem legjobb borokhoz."

3 1828-ban már pontosan nyomon követhetjük a szőlőterület és bortermelés megyénkénti alakulását (2. táblázat). 2. táblázat. A jobbágyság kezelésében lévő szőlők alakulása 1828-ban Tefeln szerint Megye/Ország Összes földterület Ebből szőlő kh ha kh ha % Abaúj 67 549 38 502 758 432 1,1 Gömör 57 993 33 056 190 108 0,3 Zemplén 106 877 60 920 1 147 654 1,1 Magyarország 4 521 814 2 577 434 174 671 99 562 3,9 Az 1828-as adatok egyfelől pontosabbak Liechtenstem, Link és Demian nem egyszer becsült értékeitől, másfelől lényegesen elmaradnak azok nagyságától. Az 1828-as statisztikából kiderül, hogy Abaúj vármegye szőlőterülete nem túlzottan sokkal marad el a zemplénitől (benne Tokaj-Hegyaljától), arányait nézve pedig semmiben (1,1-1,1%). A természetföldrajzi adottságokból egyenesen következik, hogy Gömörben kevesebb területen termesztettek szőlőt. 3 Magda R, 1819. 296