A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Alabán Péter-Csépányi Attila: Adatok a történeti Csépány község közép- és újkori történetéhez
ugyanakkor, hogy - gyakran túlzott részletekbe merülve - ismerteti az országos eseményeket is, ellenben ezzel mintegy keretet ad a helyben történteknek. Alapos, s eredeti levéltári anyagra épül ellenben Rácz Imre volt arlói plébános 1991-ben megjelent kötete, melyben a helyi plébániai levéltár anyakönyveit, jegyzőkönyveit, pénztárkönyveit, levelezéseit felhasználva írta meg Arló, Járdánháza, Borsodszentgyörgy és Hódoscsépány vázlatos történetét. A rövid helyszínrajzokat a kezdetektől induló történeti áttekintés követi, majd a lakosság etnikai-nemzetiségi összetételében bekövetkező változások okainak (lakosságkeveredés, vándorlások) feltárása következik. A könyv döntő része egyháztörténeti jellegű: a római katolikus plébániák, templomok és népiskolák részletes, adatokban gazdag, illusztrációkkal, képekkel ellátott történeti leírását ráadásképpen a szokásokat, tradíciókat kutató néprajz számára jelentős mennyiségű információt szolgáltató vallásos népéletről, ünnepekről, kultuszokról szóló fejezet követi. A kötet végén található függelék a helyi plébánosok és káptalanok, kántorok és tanítók adatait, több esetben azok rövid életrajzát tartalmazza, ezzel adalékokat nyújtva egyes életpályák vizsgálatához. A harangokról készült ábrák és a temetői alaprajzok után végül a két világháború egy-egy települése hősi halottjainak neve olvasható. Habár társadalomtörténeti szempontból a könyv hivatalos statisztikai kiadványokból merített adatokban - Németh Gyula monográfiájához hasonlóan - szegényes, azonban elsődleges (primer) forrásokra épülve született, hivatkozásai pontosak és szakszerűek, forrásértékét ezáltal jelentősnek ítélhetjük. A fellelhető forrásanyag kutatása során összesen hat helyszínt érintettünk. Az Egri Főegyházmegyei Levéltárban őrzött egyházi névtárak („sematizmusok") az anya- és leányegyházak vallási megoszlásának és egyházszervezeti viszonyainak vizsgálatához nyújtanak támpontot, de lényegesek a helyi plébániai jelentések is. Ezekből például jól kivehető, hogy a szomszédos Bolyokhoz és Ózdhoz hasonlóan Csépány szintén jelentős protestáns közösséggel rendelkezett. Az egyházi anyag másik része helyben, a római katolikus plébánián található meg. Az egyházi anyakönyvek bejegyzéseiből (keresztelések, házasságkötések, temetések) a társadalmi, vallási és foglalkozási megoszlásra nézve is fontos információkhoz juthatunk. História domust a településen 1935-től vezettek, a folyamatosság viszont nem mindig állapítható meg. Fennmaradtak a lelkészség számára kiküldött azon kérdőívek is, melyek a templom épületének leírását, történetét, felszereltségét, berendezési tárgyait, illetve az egyháztanácsi tagok névsorát tartalmazzák. A közigazgatási iratokon kívül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban megtalálható adóösszeírások, fóldkataszteri birtokívek, valamint telekkönyvek és a hozzájuk tartozó térképek - a tagosítás előtti és utáni állapotoknak megfelelően - segítették nyomon követni a helyi birtokviszonyok alakulását a 19. század második felétől kezdődően. Előbbiek a vagyon alapját jelentő földmennyiség név és birtoknagyság szerinti kimutatásokkal a paraszti társadalom rétegződését tükrözik, míg utóbbiak az egyes földbirtokok topográfiailag - dűlők szerint - beazonosítható helyét mutatják. A forrásanyagon belül külön kiemelendök a tagosítási eljáráshoz készült gazdasági szakvélemények, melyek a korabeli gazdálkodás lehetőségeit és körülményeit szemléltetik előttünk. A részletes és többnyire teljes terjedelmükben rendelkezésre álló képviselő-testületi jegyzőkönyvek a helyi politikai élet eseményein túl mintegy keretet szolgáltatnak a község életének más szempontú feldolgozásához, további adatokat nyújtva egy-egy költségvetési év vonatkozásában. 285
