A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Alabán Péter-Csépányi Attila: Adatok a történeti Csépány község közép- és újkori történetéhez

/. kép. Hódoscsépány (Pék Attila felvétele. Ózd, 2004) A másodlagos (szekunder) források körébe elsődlegesen a múzeumi adattárakban őrzött pályázatokat, kéziratokat soroljuk. Habár számuk igen csekély Hódoscsépány történetének tekintetében, közülük leginkább a néprajzi gyűjtőmunkák emelkednek ki. A Herman Ottó Múzeumban megtalálható, földrajzi neveket tartalmazó gyűjtés például a bel- és külterületek elnevezéseinek magyarázatához járulhat hozzá, de nem mellékes a ragadványneveket vagy a helyi szokásokat bemutató forrásanyag sem. Társadalomtörténeti vonatkozásban ehhez még hozzájárulnak az Ózdi Városi Múzeumban kutatható dokumentumok és a helyi szerzők müvei, melyek az Ózd környéki településekre ható ipartelepítés 20. századi jeleit megragadva dolgozták fel a bejárás, ingázás, munkaerő-vándorlás és foglalkozásváltás legfőbb kérdéseit. A levéltári, múzeumi anyag hivatalos kiadványokkal támasztható alá; köztük a községsoros népszámlálási, népmozgalmi, mezőgazdasági adatokat (népesség, földterületi megoszlás, állatállomány stb.) szolgáltató statisztikai (KSH) kiadványok, az egyes települések névváltozatait, közigazgatási hovatartozását és népességének összetételét tömören közlő helységnévtárak, valamint megyei szintű monográfiák és kézikönyvek vehetők figyelembe. Az adatfeltárás a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár állománya mellett az Országos Széchenyi Könyvtárban és a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában fellelhető, részben korabeli, főként - máshol nem hozzáférhető - statisztikai jellegű, országos, regionális és területi kiadványok tanulmányozásával egészíthető ki. Fő célunk az eddig még máshol nem közölt adatok hasznosítása, más műveket csupán kiindulópontként és hivatkozás gyanánt használtunk fel. 286