A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Alabán Péter-Csépányi Attila: Adatok a történeti Csépány község közép- és újkori történetéhez

ADATOK A TÖRTÉNETI CSÉPÁNY KÖZSÉG KÖZÉP- ÉS ÚJKORI TÖRTÉNETÉHEZ ALABÁN PÉTER-CSÉPÁNYI ATTILA Kutatástörténeti előzmények Az ózdi Lajos Árpád Honismereti Kör több mint 40 éves tevékenysége során számos településtörténeti, ipartörténeti és néprajzi témájú pályamű született, melyek hatalmas terjedelmű anyagot hátrahagyva tárták fel a 2004-ben várossá válásának 55. évfordulóját ünneplő Ózd, valamint a környező falvak - több évszázadra visszanyúló - történetét.

1 Jellegüket tekintve az elkészült munkákban idővel változás volt tapasztalható: a kezdetben népszerű, önálló gyűjtőmunkát igénylő néprajzi témák háttérbe szorulva átadták helyüket a klasszikusnak mondható politikatörténetnek, mely történetírásunk egészére nézve is hosszú időre meghatározónak bizonyult. Az időszakos kiadványokban, illetve a sajtóban publikált műveknél is hasonló volt a helyzet. E tendencia az ezredfordulóra ismét módosulni látszott: a historiográfiában - így a helytörténetírásban is - egyre inkább kezd előtérbe kerülni a más tudományágak (antropológia, etnográfia, szociológia, közgazdaságtan) iránt nyitott, új módszerekkel kísérletező és dolgozó gazdaság- és társadalomtörténet, melynek jelentősége a jövőben felértékelődhet, s honismereti mozgalmunknak is új feladatokat adhat. A történettudomány ezen ágazata ma már az Európai Unió országaiban általában a politikatörténettel egyenrangú, néhol azzal szemben előnyt élvező irányát képezi a történeti kutatásnak és oktatásnak. A középpontban - korszakunk tekintetében - az ipar és az iparosodás társadalmi, ezzel párhuzamosan az antropológia felé közelítő értelemben vett műveltségi hatásainak története áll elsősorban. Az ipar és egyáltalán a régió elszakíthatatlan az agrárkörnyezettől és a kereskedelmi szférától. Térségünknél a hangsúlyt azonban az iparosodásra szükséges helyezni, amely olyan komplex történeti jelenségként értelmezhető, amelyet csak a gazdaság-, a cég- vagy vállalkozástörténet és a társadalomtörténet eszközeivel együttesen lehet úgy vizsgálni, hogy róla a következő évtizedek igényeinek megfelelő képet kaphassunk. Az új történeti megközelítés értéke a hazai honismereti tevékenység során főképp abban mutatkozhat meg, hogy ilyen jellegű kutatások és felmérések készítése nagyban segítheti egy-egy magyarországi település pályázását az uniós támogatások elnyerésére. Példaként említhető az MTA Regionális Kutatások Központjának Észak-Magyarországi Osztálya által készített „Ózd, Nádasd- és Hangony-völgyi mikrokörzet komplex fejlesztési stratégiája" nevű program (1998-1999), a „SAPARD Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2000-2006" Őrhegy Egyesület által készített tervezete (2000), vagy az Ózd Térségi Önkormányzatok Egyesületének helyzetelemzése (2003), melyek az Ózdi kis1 A közölt tanulmány része a szerzők „Hódoscsépány gazdaság- és társadalomtörténete a XX. század közepéig" című művének, mely a 2003-2004. évi XXXIX. Istvánffy Gyula megyei honismereti gyüjtőpályázat felnőtt kategóriájában, valamint a Kutató Diákok Országos Szövetségének 2005. évi esszépályázatán első helyezést ért el. 283