A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Kunt Gergely: 18-19. századi körözőlevelek elemzése
a fél tsipeit ringatni szokta. A szöveg gyakran használ olyan jelzőt, hogy a körözött személy parasztosan jár, vagy, hogy a járása parasztos (ezt azokra mondták, akik rengetős járásúdk voltak). A foglalkozás általában az utolsó, amiről a leírások említést tesznek; azonban ez is nagyon fontos, mert, ha csak több szakmát nem tudott az illető, akkor csak ezt a mesterséget űzhette. 151 így megjegyzik Gramméi Ferencről, hogy a mennyire lehet irányozni lakatos mesterségü, bizonyosággal kóborol. 152 Azt írják Büres Józsefről, az újbányái nationalis iskolájának professzoráról - így az általam vizsgált személyek közül a legmagasabban képzettről -, hogy négy nyelvet beszélt, de muzsikálni is tudott. Azzal a passusal szökött-el, mellyet Vacatiokor a város-béli magistratustol Kapott. 153 Úgyszintén szökésért adtak ki körözést Cyrer Jakab ellen, aki a Birinyi Komédia-Ház [színház] pénzszedője volt, és a kasszával lépett meg. Feljegyezték azt is, ha az illetőnek több foglalkozása volt: Faluról falura járó, Mesterségére nézve néha kováts, néha hegedűs, olykor pedig paraszti munkát dolgozik 154 Czamarka János grosteinitzi varga, de emellett megemlítik, hogy gabonával is kereskedik. 155 Kereskedőknél általában azt a körzetet vagy országot, országrészt, esetleg megyét határolják be, ahol az illető meg szokott fordulni. Erre az egyik legszebb példa Avnott Gyurko esete, aki egyik szemére vak.... fekete lovon jár törek portékával kereskedik, miként a törökök szoktak... többnyire Horváth országban kereszkedik, és általában a pécsi vásáron értékesíti a portékáit. 156 Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a legegyénibb ismertetőjele annak volt, akinek homlokán akastofajele vagyon ütve kinek ahogy ezt ugyan homlokán Üstököt visel, hogy azon jel ne láthatnék 151 Az, hogy ez a megjelölés milyen technikával történt, arról csak találgathatunk. Mivel a szöveg azt a kifejezést használja: vagyon ütve, így lehetséges, hogy billoggal ütötték a homlokára. Kérdés az is, hogy ezt ki ütötte oda, mert ez a hatóságnak nem volt gyakorlata. Természetesen minél egyénibb ismertetőjele volt a körözött személynek, létezése annál nehezebb volt a külvilágban, hiszen a személyleírás alapján annál könnyebben lehetett ráismerni. Ehhez képest az egyéniség-jegyek már jóval kevésbé érdekesek. Gyakorlatilag ezek két nagy részre oszthatók: részint veleszületettekre, (így pl. Egyébként egésséges testű Igen szőrös testű, kivált amilyen keze és Lába szőrösek,) 15 * részint szerzettekre. Utóbbiak véletlenek vagy akaratlagosak, szándékosak lehetnek: Vékony ábrázatú jobbik orcuzáját gyermek korában egy Tinó meg Rúgván azon Hasitas [van]; bajusza le borotváltatva; sebes és varas egész testében. A direkt szerzett ismertetőjelre példa az először említett akasztófás eset is. Többnyire a magaviseletre is kitérnek a leírások. Megjegyzik, hogy a körözött magát nyájas kedveitető, bátor, minden emberrel 151 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII /l 790/212. 152 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII 1790/208. Maehrisch-Naistadt városából szökött meg. Visel [...J kék posztó kaputot, fekete matéria nadrágot, borjubör, három szege le tü féket kalapot. 153 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e /49-52/1794. 154 B.-A.-Z. m. Lt. IV501/e XXVIII/ 1794 Visel gömbölü feklete kalapot, és már vörös, már pedig szürke posztó felső német köntöst arany Zsinórokkal, nem különben fehéres posztó puszta hatzikát ez alat pedig rövid ujas német Dolmányt némellykor sárga bőr bugyogót és töbnyire mindenkor német sarut. 155 B.-A.-Z. m. Lt. IV501/e 1790/208. Fehér vörhenyes fürtbe kötött hajú, városi módon viseli magát; sötét kék öltözet fehér posztó nadrágot viselt. 156 B.-A.-Z. m. Lt. IV501/e XXVIII/I/85/1753. Egyik szemére vak azon a kalapot le húzva szokata hordozni [...] világos kék dolmánt Szokott hordozni s ollyan Szinyü vörös rokás mentét szőr sirorral Posonyi gombokkal két felül való gombházra [...] bajsza nyírott az ora alat [...] feleszége török orságban lakik. 157 B.-A.-Z. m. Lt. IV501/e XXVIII/II/130/1757. 158 SchramE, 1964. 19. 275
