A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Kunt Gergely: 18-19. századi körözőlevelek elemzése

egy szökevény egyedül, vagy csak a szeretőjével menekült, csak akkor fordult elő, ha a börtönből lógtak meg. A cigány életmódra és foglalkozásokra nézve jó adatokkal szolgál a kútfő. A leggyakoribb körükben a fémművesség volt. Találkozhatunk kovácsokkal, ötvösökkel, aranyból, ezüstbül gyűrűket öntökkel, zenészekkel, rézművesekkel, Rosta, Üst és vas serpenyőketfódozókkal is.

147 A legrendhagyóbb cigány mesterség a varázslás volt, melyet sehol másutt nem találtam. Ezzel kapcsolatban az egyik szöveg így szól: Faluról falura járó, var ás ló, réz és vas edényeket szoktak foldozni és tsak sátorban laknak}** Már az előző idézet is kiemeli a cigányok legfontosabb ismererőjelét, azt, hogy szekereken éltek. Erre való utalással több helyen találkozhatunk: Három lovas vasas kocsiafehir szűr sátorral.™

9 Mivel nagy családokban éltek, egy szökés többször egész kocsikaravánt indított el: ötvös-mives Czigáiny hat Sátrakbúi álló Compániájával mégyen Szerte Széllyel Nemes Huny ad', 'és Zaránd Vármegyékben}™ 5. A személyleírás mint nyelvi, tájnyelvi forrás A munkám további célja, hogy a forrásnak olyan részeit feltárja, amelyek eddig nem képezték vizsgálat tárgyát. Másik célom, hogy alátámasszam Schram és Kemény azon kijelentését, hogy ez a szövegcsoport, azaz a descriptio personae tényleg egy kincsesbánya, így példákat fogunk bemutatni arra, hogy a kifejezések és szókincs területén mennyire gazdag, színes, szellemes, és néhány helyen humorral fűszerezett az anyag. Bemutatjuk, hogy a körözések milyen kifejezéseket használnak például a járásra, a szellemi képességekre, a beszédre, a nyelvjárásra, az egyéni ismertetőjegyekre, a betegségekre, a foglalkozásokra, az ivási szokásokra stb. A körözés sikeressége nagymértékben függött attól, hogy mennyire felismerhetően írták le az illetőt. Hogy ezt a leábrázolások vagy személyes leírások milyen körültekintően tették, arra jó példa, hogy még azt is gondosan lejegyezték, hogy a körözöttnek milyen a járása. így találkozhatunk - igaz, ritkán - egyenes nyalka járásúvá, illetve olyannal, aki mintha katona lett volna magát ugy viseli, egyenes járású, sinorra lépő személlyel. A többség lábaival kétfelé sántikál; némelyik leírt személy bal lábára sántít, vagy a térdjével kevesset öszvejár; mikor jár, húzza maga után a lábait; hajlottan szokott járni; lassú járású; ugy tetszik mintha görbe volna; járás [közbenj egyik lábát sántítván; s midőn lép vonittya. Egyikőjükről mellékesen megjegyzi a dokumentum, hogy, bár járása igen rossz, de ahol megtaláltatnék tsak egyenesen a tömölöczbejo őrizet alatt küldettessék. Lehet az illetőnek - elvétve - teljesen egyéni járása is. Felettébb változatos bemutatásokra akadhatunk: a járásban szokta magát lóbálni; a járásában nehéz és rest; hentergő ingadozó járású; a Föld felé szegezett fővel jár; lomha járású. Egész különösen jár, mert járásában elöskö[d]jenek mivel minden misereket el vittek magukkal de ök a hol megfordulnak tsak a szivánsággal mert vén Czigány Aszony Kek Magda nagy sivány. 147 Schram F., 1964. 19. 148 Uo. 149 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e 1748/XXXVIII/1/44. 150 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/III/289/1779. Van Nóvák [...] Ezen Czigány Erdélyből [...] Származót, kopasz, fekete, vagy inkáb ősz hajú vastag hoszú ősz Szakállú, középszérö köptzös, kék Szemű, kerék ábrázatú, gesztenye sin Szemüldökü, beszél rácz, oláh, szigány nyelveken, kék köpönyeg, világos kék fél viselt nadrágban, telekes botskorban; felesége pedig éva[!J nevű alatsony, száraz, barna, ennek négy fiai vannak, a kik vgyanis véle együtt elis Szöktek egyszer smind, úgymint: [...JEzek mindnyájan együt Szöktek, es mint Testvérek együtt társalkodtak, mind a négy ötvös, aranyból, ezüstbül gyűrűket öntenek, de ki vágni nem tudnak, Szöktek pedig 4. Taligával, és annyi Lóval. [...] 274