A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Mizser Lajos: A Harangod-vidék helynevei - 1864

említetik - de már Rákóczi Ferencz Erdély Fejedelmének egy 1673-ban X-ber 6-án ki adott oklevelében Hajdú Városnak czimeztetik.- Eredetét e Városnak, 's annak első telepítőinek homály fedi; a határában ollykor található hamv vedrekből azt lehet következtetni, hogy már itt Romai telepitvény lehetett; erősíteni látszik ezen gyanitást az is, hogy az Oskola telke mellett, egy Romai ezüst pénz találtatott, melynek egyik oldalán M. Aurélius Antonius Imperátor korirattal, "s közepén az Imperátor szakálos arczképével, más oldalon Themis a mérleggel, 's körületét csak Coss. (consilibus) látható. Mely pénz darabb a S. pataki fö Iskola Múzeumába küldetett.- Mint egy harmincz évekkel ez előtt pedig, kőfejtés alkalmával ahhoz nem értök által egy egész csizma szárral találtatott illy régi Romai pénz, de a miből csupán egyetlen darabb van meg itt egy magány Úri ember birtokában - ennek egyik oldalán látható, a Sella curialison ülő egyéniség, kör iratt pon. Max. másik oldalán egy dombor messző (!) arczkép kör iratán csupán Vespasianus Imp. látható.Szó hagyomán szerint azonban ezen Város a Magyaroknak ki jövetelével, 's Szerentsen történt meg álapodások alkalmával, tsak hamar keletkezhetett;- azt mondja ugyanis a szó hagyomány, hogy a mint Szerentsröl egy csapat, a vidék kémlelésére ki küldetvén, midőn e tájra, hol jelenleg fekvése van e Városnak - érkeztek, Medve szót halottak, honnan nevét is Medveszó örökölhette, és ez azért is hihető, mert Megyaszonak czimere mái napig is, egy két lábon álló, Szájában Sipot tartó Medve, a mint ez a Városnak mai napig birtokában lévő 1680 év számmal jegyzett Sigillum Oppidi M. Megy asszó kör iratú petsétjén látható.- Hogy ezen Város nevezetét, mint ezt többen írták e szótól vette volna Megy a szó semmi szó hagyomány nem bizonyitya,- míg a Medve szótól Megy asszóvá lett származást, a Szó hagyomány és a Sipot szájában tartó Medve, mint e Város által mai napig is használt Czimer, igazolni látszanak.Hajdani bírtokossai kőzzűl - a Rákocziak előtt senki sem tudatik - e kor szakba a Rákóczi fejedelmek és l

A részben az Andrásyak által bírtokoltatott, az Andrásy résén lévők évenkint bizonyos meg határozott censust fizetnek, míg a Rákóczi emberei, úgy nevezett Hajdú Vitézei,külön egyesség folytán évenként két holnapot tartoznak Szolgálni fegyverrel saját zsoldjukon, és ha a szükség úgy kívánta, ezt más két holnappal is tartoztak meg toldani, de már ekkor a fejedelem zsoldján.- ezen szép szabadalmakkal meg ajándékoztattak a birtokos fejedelem által; nevezetesen volt e Városnak szabad Kortsmaja, mészár széke, még vér bírósági jogon is, mely jógát használta is, a mint ez egy 1774-be Május 16-an kelt Nyomozó iratból látható, mely szerint bizonyos boszorkányokat égetetett, Békésy nevű gyilkos négy felé vágatatván, végeztetett ki, Orosz Mihályné infanticidának mint irva van fejét vétették,- s ezen szabadalmakkal mind addig éltek míg Rákóczi Notartísa után, a bírtok jog a Fiscusra, ettől Herczeg Grassalkovics Camarae praesesre szált, a kiről eredé minden rósz e Város meg Nyomoritására, e hozót be az Urbért is. Hogy e Városnak eredeti lakosai Mindég Magyarok lehettek gyanítható onnan, hogy már a Dózsa paraszt hadban egy Megyaszói Születésű Mészáros Lörintz nevű Vezérként Szerepelt. Hogy a reformátiót is Mindjárt kezdetben fel vehette, mint Rákóczi 's az előtt Alaghy bírtok, hihető, a mennyiben már a Sopronyi Ország gyűlésben is mint articularis Ekkla említetik.- a Templom mint a falán - a Sokszori be meszelés homállyából nap fényre került fel írás mutatya 1615-ben, még pedig denus fundamenta Rákóczi által épitetett, magas kő fali kerítéssel, azon lö résekkel, 's a négy Szegletén, négy 's öt Szögletü bástyákkal kívülről Sántzal ellátva, mely a Sánczon kívül - mai napig is a legg jobb karban szemlélhető, a torony hozzás 1702-ik évben, az Egyház saját költségén, épitetett, körötte sok főid alatti putriknak nyomai látszanak, kelet déli részén, körül temető volt, hol most házak állanak.E Város határában elö forduló dűlők nevei Istenhegy most szőlő hegy, nevét hihetőleg onnan vette, hogy a régi szó hagyomány szerint, ott valaha Klastrom lett volna, de a melynek Turocziban Semmi nyoma 's emlékezete, mint a mellette lévő temető kert felső részén, valami alap falakból ollykor elö kerülő kő és tégla darabok, ott valami régi épület létezését gyanítani engedi:- Alsó felső tövis tető, az ott termet sok tövistől, Cseres völgy a Cser erdő mellett, hajdan Szőlő hegy volt, Bánya kereszt, Alsó felső Zubogó, Dargó Ág haraszt, répás tető, Halom alja az ott lévő több rendű halmokról, Kötél föld _pénz.verem, Szerelem völgy, melyet koszorús költőnk Tompa Mihály meg énekelt, Fenyér az aljába termő fenyéres szénáról, Téglább, a hajdanába ott létező tégla színről, Tó part, Vaj völgy, Nyilas, Keselyű fészek, Barsi út, Hadnagyság völgy, Birok rétye, álandóúl az illető Hadnagy és Bíróktól használtatván, Harangod - az ezen által folyó hason nevű 489