A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Mizser Lajos: A Harangod-vidék helynevei - 1864

patakocskáról, Asitó Topolyka, Ritka szántó földek - Nádasd, Sulymos Sugoro Tölgyes, Bátya, patkó, Bocskor Szölö hegyek. Nevezetesiti e Várost: 1. A Hernádon fekvő Szöllö hegyeinek azon Sikos természete, mi szerint több egy mást követő nedves években, mikor a Vad Vizek fel adják magokat, a szölö hegyeknek egy egy darabb része, hol egész darabban, minden rajta lévő Szöllö tökékkel, gyümölcsös fákkal csúszik alább, néhol pedig amollyan teknős menedékes hellyen találván, mint a jol meg kelt kovász lassan folyik alá, szinte a Hernádig söt néha bele a folyamba, 's az igy meg forgott föld olly kövérré válik, hogy mint a példák bizonyityák a tavaszkor le metszet, Szalona Sütésre használt, tsak találomra földbe szúrt venyige nyárs azon őszön termést hozzon.- ezen tsuszás 1845 és 1854 években volt látható, mely időbe az ott lévő Szőlő hegyek egyik másikára csupán - haszna vehetetlenekké váltak igen Sok időkre. 2.) egy a határnak a Monoki határra dűlő kelet északi legg magasabb fekvésű 1848 körül ki kezdett kö bányája, mely egészen Iszap 's iszapos homokból kövesük kőből áll; itt egész Szál fenyők, Cseresznye, bükk fák, leg több Nyirfa darabok, részint opálosúlva, továbbá Csiga teknők, tsercsznye Magok, Mogyorók, fenyü tobozok, egy tinó orrú gomba darabb is, mind megkövesülve találtattak 's találtatnak, mellyekböl több szép példányok a M. Nemzeti Múzeumba, 's más föiskolákk Múzeumaiba is küldettek már.Kelt Megyaszón Május 4 864 Korocz Antal Jegyző mp Helynevek Sajó-hídvég községből Zemplén megyéből Sajó-hídvég, a' Kassai kerületben, Zemplén megye Gesztelyi Szolgabírói járáshoz tartozik,székhelje S. a. Ujhely. Fekszik jelenleg a' Harangodon a' Hernád foljó balpartyán,- hova 1715 év telepíttetett ujolag, miután régi épületei heljét a' Hernád elszaggatta, meljet igazol egy helységünk ládájában másolatban levő kézirat, mely kelt Mádon 30-ik Marczius 1715. Szluha György és Berzeviczy Ezekhiel - mint Rákóczy Juliána Borbála egész jószágainak igazgatói által aláirva, melyszerint Sajó-hídvég jelen települeti helje az előtt, Sok esztendőktől fogva pusztán állott praedium volt.Határos keletről Lúczczal, délről Körömmel, nyugotról Borsod megyebeli Ónod városával, északról Berzékkel. Azonban, bár nem okmány nyomán, hanem szájhagyomány után, 's jelenleg is fölismerhető jelekből bebizonyul az, hogy Sajó-hídvég eredetileg,- most Telek név alatt ösmert heljen feküdt, úgy hogy azt a' Hernád foljója körül gyűrűzte mintegy félszigetet, mely gyürüzet észak kelet fele annyira megközelitette egymást, hogy idő foljtán össze szakadt, 's régi gyűrű alakú medrét oda hagyta, foljását egyenesre vette, így maradt a' régi Sajó-hídvég falu helje a' Hernád jobb partyán,'s úgy látszik, hogy Fényes Elek tudós hazánkfia Statisticájában ez okból tette S. Hídvéget a' Hernád jobb partjára,Lakosai, kiknek száma 800.- átalában Reformátusok, tiszta magyar ajkúak, szorgalmas földmívelők, 's szarvas marha tenyésztők.- Szóhagyományilag elődeik a' hír neves hajdúk valának. Mikor említtetett legkorábban Sajó-hídvég? ere nézve sem adattal sem biztos tudomással nem birunk felelni.- Hagyományos beszéd után, a' régi faluban mely most Telek nevet visel és szántó földnek használtatik - csehek is laktak,- hol - daczára annak, hogy temérdek rom kövek kiszedettek, az eke még mindég meg akad több heljen az alap kövekbe. A' név eredetére megjegyzendő,hogy Hídvég nevét vette egy hídtól, melj hajdan a' mostani települeti heljen esett, 's most már nincs meg, hanem nagy apadáskor czölöp maradékai látszanak,ezen hidon a' hernádon több híd nem volt,- 's ezért Hídvég.- Sajó-hídvég nevet pedig hihetőleg azért nyerte, mert határában szakad össze, és szakad most is a' Sajó vize a' Hernáddal,- és mert Abaúj megyében már fordul elő egy Hernád-Hídvég nevű falu.490