A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

A század első felére vonatkozó lakosságszámra az egyetlen pontos adatunk azonban csak 1751-ből származik. Ekkor a részletes összeírásból kiderül, hogy 19 jobbágycsalád, 4 taksás nemescsalád, valamint 3 szervitorcsalád élt Csobádon (ez utóbbi réteg: 1. Dávid zsidó a kocsmáros, 2. a kocsmáros az út mellett [a mai Csobád területén feküdt az út melletti vendégfogadó, lásd az I. katonai felmérést], 3. az uraság ispánja.)

22 Összesen tehát 26 család, kb. 130 fő élt 1751-ben a faluban. V. A 18. század második felére vonatkozó társadalmi változások miatt érdemes kissé elöreugrani a történelemben. Az 1787. évi népszámlálás adatait böngészve kiderül, hogy az Abaúj vármegyei szikszói járásba tartozó Csobád faluban 64 ház van, 373 lakossal, amelyből 26 nemes férfi (26 a nemescsaládok száma) és 2 pap lakik itt. ' Ez ugyan egy kisebb településre utal, mégis szembetűnő az 175l-es 130 főhöz képest a harminchat évvel későbbi majdnem háromszoros létszám. Az oka: a 18. század második felében Csobádon is történtek betelepítések. Ennek során magyar bevándorlók mellett tót és rutén nemzetiségek is érkeztek. Az új, etnikailag is vegyes népességre utal az is, hogy az eddig tiszta református lakosság mellett a 18. század második felétől megjelennek az adatok a csobádi katolikusokra, görög katolikusokra.

24 Megjegyzendő azonban, hogy a katolikusok között nemcsak nemzetiségieket kell látnunk, hanem újonnan betelepült magyar katolikusokat, valamint olyan régi csobádi református családokat is, akik áttértek a katolikus hitre. Az újonnan betelepült magyarokkal, tótokkal és ruténekkel gyakorlatilag megváltozott a település lélekszáma és természetesen a vallási képe. Fontos azonban, hogy Csobád faluban mindvégig csak egy templom volt, az is a reformátusok kezén. Sőt a templomuk felújítását 1761-ben fejezték be. Egy 1778-as adat szerint pedig a katolikusoknak még mindig nincs se templomuk, se parókiális házuk a faluban.

25 Ennek ellenére feltételezhető, hogy a század vége felé a két katolikus vallás legalább olyan létszámmal és erővel bírt Csobádon, mint a református. VI. Az I. katonai felméréssel Csobád falu utolsó periódusát rögzítették, ezt követően néhány éven belül elhagyták a Kis-Hernád melletti falut a lakosai. Mi volt az oka a költözésüknek? - Az ártéri területek szikes talaja rossz minőségű volt, ezért mentek magasabb területre.

26 - A sorozatos árvizek miatt költöztek el.

27 Ezen problémák megoldását látták korábban az itt lakók a vízszabályozásban, és emiatt áshatták az I. katonai felmérésen is ábrázolt és a vármegyeleírásban is megemlített árkot. Minden bizonnyal ezzel az árokkal nem érhettek el túl nagy sikereket, illetve változást. Valószínűleg a vizenyősség továbbra is megmaradt, ezért választották inkább a falu költözését. Azonban nem egyszerre történt a teljes falu elköltözése. Ezért is említe22 Uo., 121-125. 23 Csorba Cs., 1993. 152. 24 Csobád Forró f 11 i áj a volt, majd a század végétől Ináncsé. Tehát nem volt önálló katolikus egyháza. A csobádi görög katolikusok szintén Ináncshoz tartoztak (Nagy P.-Hajdú /., 2000. 128-129.). 25 Uo., 128, 131. 26 Dudás I., 1970.49. 27 Nagy P.-Hajdú /., 2000. 134. 62