A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

nek a későbbi források többféle dátumot: 1814-ben úgy emlékeztek vissza, hogy mintegy húsz évvel korábban történt. 1845-ben 50 évvel azelőttre datálták a költözést. Az 1808. évi História Domus bejegyzésében a református egyház úgy emlékezett vissza, hogy 1798-ban jöttek el a régi faluból.

28 A források szerint az emberek sajnálkozva hagyták ott a régi települést, főleg a reformátusok, akik szerint nem alakult ki olyan erős egyházközség az új Csobádon, mint a régiben volt. Ennek oka, hogy sok református már nem ide jött át, hanem inkább a környező településekre költöztek. Az 1799-ben készült összeírás szerint 148 fő református élt az új Csobádon, ebből 8 nemescsalád és 26 adózó család. Ha azt vesszük, hogy az 1787-es 373 főnyi lakosságnak 50%-a volt már csak református, akkor is mintegy 40 fővel kevesebb lett a csobádi református eklézsia. Összegzés Vélhetően a település kedvezőtlen természeti viszonyaival nem a régi református magyaroknak volt bajuk, hanem az új lakosságnak. Valószínűleg az újak elégedetlenek voltak a vizenyős, sokszor szikes földekkel, az árvízveszéllyel. Előbb a vízszabályozást választották, kiásták a levezető árkot a falutól keletre, de mivel ez sem hozott nagy változást, ezért inkább elköltöztek egy árvízmentes területre, a Cserehát lábához. Ezen új (és katolikus) lakosoknak nem volt semmiféle kötődésük a régi Csobádhoz. Mintegy 40-50 éve telepedtek csak be; saját templomuk, sőt parókiális házuk sem volt a katolikusoknak, ezért könnyebb szívvel választhatták az elvándorlást. A református magyarok esetében sokkal nehezebb lehetett a helyzet, hiszen ők régóta éltek ott, folyamatosan volt templomuk, sőt azt a közelmúltban, 1761-ben újították fel. így őket sokkal erősebb kötelék fűzte a régi faluhelyhez,

29 míg az újak megunva a természeti nehézségeket, a templom hiányát, könnyedén elköltözhettek. Kérdés, hogy a református lakosság miért költözött el? Valószínűleg mert már ők kisebbségben voltak a katolikusokkal és az újakkal szemben, másrészről őket is rosszul érintette a terület kedvezőtlen természeti adottsága, így ők is az elköltözés mellett döntöttek. Az átköltözésnek az immár végleg kisebbségbe szoruló reformátusok lettek a vesztesei, ezért sokan közülük inkább más környékbeli falvakban telepedtek le az új Csobád helyett. Csobád középkori és kora újkori falu tájtörténeti rekonstrukciója A történeti térképek kutatását szükségessé teszi, hogy ezek a folyószabályozások előtt készültek, így hü képet nyerhetünk az egykori természeti viszonyokról. Mindemellett a történeti felméréseken szerepelhetnek olyan térképi elemek, amelyek közvetlenül is régészeti jelenségekre hívhatják fel a figyelmünket. Abból a célból, hogy a történeti térképek adatai a mai állapotokkal összevethetőek legyenek, a térképen szereplő és a jelenleg is a terepen található közös illesztési pontok segítségével a felméréseket megfelelően pozícionáltuk, georeferáltuk. így ezen korabeli térképeket alkalmassá tettük arra, hogy az EOV-vetületi rendszerben értékelhetőek legyenek. A tájtörténeti rekonstrukció során megvizsgáltuk az I. katonai felmérés 1784-ben készített XXIV - 12. számú szelvényét, a II. katonai felmérés 1856-60 között készített XLII - 42. szelvényét, valamint a III. katonai felmérés 1883-1884 közötti 4666/3. szel29 Nagy P.-Hajdú /., 2000. 135. 63