A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Veres László: Északkelet-Magyarország asztalosipara a 16-19. században

A miskolci festőasztalosok tevékenységi köre nem szűkíthető le csupán templomi mennyezetek készítésére. Asztalos Imre és István a bútorok készítéséhez is kiválóan értett. Nem véletlenül bízták meg őket 1751-ben a város Serafi-féle funduson (vagyis a mai Kossuth utca elején állott épület) lévő házának asztalosmunkálataival. Ők készítették el a ház alsó és felső deszkázatát, a „négyes üvegablakokat" és ajtókat. A ház berendezési tárgyai közül kezük munkáját dicséri 2 karosszék, 1 fiókos asztal, 1 falra való almáriom, 1 pohárszék, 1 nagy ovális festett asztal, valamint az „egyes nyoszolya" is. A 18. század derekától Borsodban és Zemplénben egyaránt megfigyelhető az asztalosipar térhódítása, majd céhes szerveződése.

25 Miskolcra a század közepétől újabb és újabb iparosok települtek be. 1758-ban már 9 asztalosmester működött a településen. Közülük néhányan felvidéki német származásúak voltak. Többek között 1760 táján Vingler Mátyás és Rozemplatt József kassai mesterek szereztek polgárjogot Borsod központjában. 26 1770-ben a kassai landmaistereken kívül már 10 céhen kívüli asztalosmester és 5 segéd tevékenységéről tájékoztatnak a források.

27 A 17. századi szegényes lakberendezés a mesterek számának növekedésével már csak emlék maradt. Borsod vármegye 1706. évi árszabása már bőséges kínálatról árulkodik.

28 Az árszabásban szerepel „Hársfabul való négyszögű Asztal ládástul", „gyalult", „fejér" és „zöld" színűre festett karszék, festett és „fejér" nyoszolya egy és két embernek való. Ehhez hasonló díszítésű láda, valamint „festett függő bölcső" és szekrény is. Az asztalosok kínálatában szerepelt még ajtó és ablak. A hagyatéki leltárak tanúsága szerint a 18. század derekától egy átlagos miskolci lakóházban 8-10 féle bútor volt. 1763-ban Szinai Szabó István csizmadia Papszeren lévő 3 osztatú (ház, kamara, pitvar) lakóházában a szoba központi helyét egy fiókos „Hársfábne való négy szegű fejir asztal" foglalta el. Az asztal körül egy „Bérlett lóca" szolgált ülésre, valamint egy „kerek szék". A szoba távolabbi részében két nyoszolya és egy szekrény helyezkedett el, a falon pedig egy „zöld ócska fogas". A kamarában 3 láda volt, közülük az egyik 6 fiókos „Élés láda". 1768-ban egy főutcán álló szintén háromosztatú lakóépületben miskolci viszonylatban is gazdag volt a bútorzat. A tímármester tulajdonában levő épületben az alábbi bútorok kaptak helyet: „Egy ótska nyoszolya, Ház előtt levő deszka Lótza, Egy pár nagy fogas, kis fogas, kendőtartó, Egy ótska Asztal a Kamarában, Egy újj Láda Láda 2, Egy kissebb szekrény, Egy Tálas és Fogas, Egy Nyoszollya a Házba, Asztal a Házban, Vesszős Asztal, Bőcső, Három Lócza, Ótska egyes Karszék, Új krided Láda, Ruha tartó Láda, Egy nagyobb Szekrény, Négy Kiss fiók Láda, Két Kis fogas egy deszka polc."

30 Szintén 1768-ban Vámosi György varga egyszobás kétkamrás házában a szoba berendezését „Egy asztal, Egy Lócza, Egy rossz nyoszolya" jelentette. A ruhaneműt fogason tárolták, mert a nyilvántartásban szerepelt egy „Fejér fogas hat fogra" és egy „Festett 24 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/a. 3.k. 569. 25 1711-1734. között az összeírásokban egyetlen miskolci asztalosra sincsen utalás. L. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. III. I. 515. 9. d. 1711. évi adóösszeírás, B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501. XXI. I. 3. Nemesi származású kézművesek összeírása; B.-A.-Z. m. Lt. 1501/b. XXI. V. 71/54. 1715. évi iparos összeírás. 26 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 6. k. 58. 27 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. 1770, Miskólcz városában levő Mester Emberek és Mester Legények számának conseriptiója. 28 Veres L., 2000. 345-47. 29 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 5. k. 312-319. 30 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 5. k. 312-319. 89