A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

helyen ábrázolták a csobádi malmot (4. ábra). így felmerülhet, hogy az I. felmérés is egy malomépületet ábrázolna? Ennek ellentmond, hogy akkor a malom jelkulcsát használta volna a térképész. Továbbá a körbekerített épület körül nem volt olyan vízfolyás, amely malommá alkalmassá tette volna. Ha segítségül hívjuk az I. felméréshez készített vármegyeleírást, ott kiderül, hogy két kőből épített, erődíthető épület állt Csobádon: az egyik a templom, a másik az országút melletti vendégfogadó (szó sincs benne malomról). Ez utóbbi biztosan azonosítható a Csobádi wh. azaz vendégfogadóval (Wirthaus), amely a mai falu területén, a kassai főúton feküdt. Az említett templom kérdése viszont ennél lényegesen bonyolultabb. A faluban ugyanis nem ábrázoltak templomot (megjegyzendő azonban, hogy sok más esetben sem ábrázoltak templomot, pedig biztosan tudjuk, hogy volt). A körbekerített nagyméretű épület azonban erődítésre alkalmasnak tűnik az ábrázoláson, így esetleg azt feltételezhetjük, hogy ez lett volna a falu temploma. És hogy miért itt, a településen kívül állt? Talán mert két falunak, Csobádnak és Borsfalvának is ez volt az egyháza, így a két település közé építették(?). A II. katonai felmérésen már egy megváltozott tájat mutathattunk be fentebb a tájrekonstrukció során. Az újonnan ásott mesterséges vízfolyások, malomágak mentén valóban látható a csobádi malom. Közvetlenül mellette viszont egy olyan sokszögű fás területet ábrázoltak, amely méretben megegyezik az I. felmérés körbekerített területével. Feltehetőleg egy elpusztult létesítmény romjai voltak ezek, amelyeket már benőtt a növényzet. Felmerülhet tehát, hogy a bekerített terület és a csobádi malom nem egy időben működött. A kora újkori épület Csobád elköltözése után pusztulásnak indult, a malom pedig az újkorban, a malomágak kiásásakor telepedett ide. És ha valóban a csobádi templommal azonosíthatjuk a kora újkori épületet, akkor a forrásokból tudjuk, hogy azt az új templom megépítéséig, a 19. század első évtizedében még használták, majd ezt követően hagyták el végleg. A légifotó (15. ábra) Nagy Dezső, a miskolci Ökológiai Intézet munkatársa 2002-ben sárkányrepülőről, kis magasságból több sorozat légifotót készített a Hernád-völgyi potenciális régészeti lelőhelyek foltjelenségeiről. Csobád környezetében a Bársonyos és a Galambos-patak zsilipjei kereszteződésének északnyugati oldalán markáns foltokat fényképezett le. Itt két felszíni mintázatot láthatunk, egy nagyobb, világosabb, nyugat-keleti irányút és egy kisebb vörösebb foltot, az előzőre L-alakban merőlegesen. Mivel a fenti foltok helye megegyezik a két katonai felmérésen ábrázolt körbekerített épülettel, ezért terepi vizsgálatukat mindenképpen érdemesnek tartottuk. Terepbejárás A helyszínen szintén 2004. november 10-én jártunk terepet, de random módszerrel. A légifotón látható vörösebb folton sok téglatöredéket találtunk. Hasonlóan sok téglatöredék került elő a nagyobb világosabb folton is. Ez utóbbitól keletre viszonylag faszenes volt a felszín, ugyanitt kerámiaanyag is nagyobb sűrűségben volt. Ezen területet északról sok tört mésztufa kő övezte. A gyűjtött kerámia nagyobb része újkori eredetű töredék, ezek biztosan a 19. században itt működött malomból és lakóépületéből származnak. A leletek kisebb hányadát azonban kora újkorinak tarthatjuk. A kora újkori építmény funkciója azonban továbbra HOM Régészeti Adattár, 225. doboz. 81