A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

75. ábra sem világos. A nagyobb mennyiségű tört kő esetleg utalhatna a templomra. Ezt erősítheti az is, hogy a falu területén a terepbejárás során nem találtunk hasonló, templomhelyre utaló tört köves részt. (Ugyanakkor megjegyzendő, hogy eddig nem került elő a feltételezett templom környékének felszínén embercsont, ami bizonyítaná a templom létét.) Az itt megtalált két folt valószínűleg két különböző épület nyoma. Az egymáshoz való viszonyukat ásatással tudnánk megnyugtatóan bizonyítani. Hasonlóan ásatással tisztázhatnánk funkciójukat, melyik volt malom és melyik lehetett esetleg templom. További felmerülő és tisztázandó kérdés még, hogy a ma itt álló kisebb facsoportnak van-e köze a II. katonai felmérés fás területéhez és ezáltal közvetve az I. felmérés körbekerített épületéhez. Végezetül megjegyzendő, hogy a foltoktól északnyugatra igen enyhén emelkedő dombon őskori kerámiatöredékek kerültek elő viszonylag intenzíven. Ezek egy további, itt található őskori településre hívják fel figyelmünket. IRODALOM Blazovich L.-Géczi L. (szerk.) 2000 Anjou-kori oklevéltár X. 1326. Budapest-Szeged Csorba Cs. (szerk.) 1993 Abaúj-Torna vármegye katonai leírása (1780-as évek). Borsod-AbaújZemplén megyei Levéltári Füzetek 33. Miskolc 82