A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

egység déli szélén kerültek elő, ami arra utal, hogy a későbbi faluhelyen kívül, attól délre egy különálló őskori telep nyomaival is számolnunk kell. 2. Árpád-kori kerámialeletet 82 db-ot találtunk a felszínen, ezeket két gyűjtési körzetre oszthatjuk: a középkori és kora újkori Csobád falu központi magjában, azaz a faluhely az Árpád-kortól lakott volt, valamint egy kisebb leletcsoportosulást figyeltünk meg az I. szektor középső sávjainak (150/1, 200/1, 250/1, 275/1) déli határán. Ez a leletsürüsödés mindenképpen egy a falutól különálló településrészre, esetleg gazdasági egységre utalhat. Az Árpád-kori kerámialeleteink kisebb hányadát sorolhatjuk a 12/13. századba (szürkésbarna anyagú darabok), míg jelentősebb részét a 13. századi, illetve 13/14. század fordulójára datálható szemcsés homokkal soványított barna és barnásvörös töredékek alkotják. A leletek alapján a település kezdetét a 12/13. század fordulójára helyezhetjük. 3. A kutatási egységek majd mindegyikéből, azaz a teljes faluhely területéről került elő a 102 db középkori (14., 15., 16. századi) kerámiatöredék. Közel azonos arányban képviselik mindhárom századot, de jellemző, hogy a 14. és 15. században dominálnak a hornyolással díszített fehérre, illetve szürkésfehérre égő anyagú töredékek. Később Csobádon is megjelentek a 16. századra jellemző csengőre égetett vékony falú fehér, illetve világos anyagú vörös földfestékkel díszített ,,Muhi-típusú" kerámiák is. 4. A negyedik korszakot képviseli a leletanyag 75%-a. 622 kerámiát sorolhatunk a 17., 18. századba, azaz a kora újkorba és az újkor elejére. Ezen óriás számban is kiemelhetőek a gazdag máz-, anyag- és színvilágú töredékek, amelyek az újkori fazekasság sokszínűségét bizonyítják. Mellettük azért meg kell említeni a kora újkor vászonedényeit, amelyek belül mázatlan és mázas, vörös, illetve barnás földfestékkel díszített darabjai viszonylag nagy számban kerültek elő. Minimális redukált égetésü fekete kerámia utalhat még a 17/18. század fordulójára is. A negyedik csoportra jellemző a kis számú kályhaszem, illetve kályhacsempe előkerülése is, valamint a néhány pipatöredék, amelyek már a 18. század második felére jellemző tárgyak voltak. FÜGGELÉK Csobádi templom, vagy malom? Érdemes végezetül röviden megvizsgálni a „Csobádi malom" kérdését, hiszen itt is egy régészet-topográfiai módszerrel azonosítható jelenséggel állunk szemben. A vizsgálat szempontjából induljunk el abból a tényből, hogy itt malom állt, ez ugyanis bizonyított a 19. század közepén. Eredete, vagy előzménye azonban kérdéses, mint az az alábbiakban látható. A felhasznált források A középkori és kora újkori források nem említenek a faluban malmot, sőt az I. katonai felmérésen sem láthatunk malomábrázolást. Ezért feltételezhető, hogy nem is volt. Talán azért, mert Dobszán és Kiskinizsen is működött egy-egy malom, az előbbit a források említik, az utóbbit pedig az I. felmérés ábrázolja. Akkor miért merül fel a csobádi malom kérdése? Ezen probléma akkor vetődött fel, amikor összevetettük az I. és II. katonai felmérést. Az elsőn látható körbekerített nagyméretű épület funkciója nem ismert (2. ábra). A másodikon azonban ugyanazon a 80