A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

A mai topográfiai térképen elkészített kutatási háló és a felszíni leletanyag poligonja alá behúzva az I. katonai felmérés georeferált XXII-12. szelvényét, több érdekes észrevételt is tehetünk (12. ábra). Szerencsés, hogy szinte minimális a térkép torzulása, de ezt már láthattuk a katonai felmérések elemzése során. Ezen csekély torzulásnak köszönhető, hogy az előre megtervezett kutatási hálóban gyűjtött felszíni leletanyag tálalási helyei szinte pontosan fedik az 1784-es térkép települését, illetve házhelyeit. A már a terepen megfigyelt üres, leletmentes belső területnek megkaptuk a magyarázatát. A település három utcája, és ezek belső házsorai mögött belső kertek húzódtak, ahol természetesen egy leletmentes zóna alakult ki. A háló alá behúzott II. katonai felmérés száraz/szabdalt területét is fedi a felszíni leleteloszlás, ami azonosítja a helyszín faluhely eredetét (13. ábra). A leletanyag előzetes értékelése Csobád középkori és kora újkor falu lehatárolt területén a szisztematikus terepbejárás során összesen 925 db leletet gyűjtöttünk. Ezen leletszámból 831 db kerámiatöredék, valamint 94 db nem datálható leletanyag (patics, állatcsont, tégla, üveg- és vastöredék) volt. A 831 db kerámialeletet négy nagy kronológiai csoportra bonthatjuk: 1. őskori, 2. Árpád-kori, 3. középkori, 4. kora újkori és újkori eredetűekre (14. ábra). Szisztematikus terepbejárás eredménye Csobád középkori és kora újkori falu területén (a kerámialeletek koronkénti eloszlása) °/„ • Kora újkori és újkori D Középkori D Árpád-kori D Őskori 14. ábra 1. A terepbejárás során a legkisebb számban őskori kerámiatöredékek kerültek elő. Mindössze 25 db újkőkori alföldi vonaldíszes kultúrába (AVK) tartozó leletet gyűjtöttünk, azonban egy igen jól lehatárolható területen. Őskori töredékeink a 100/1. kutatási A leletanyag leltározása és feldolgozása a dolgozat megjelenésekor folyamatban volt. 79