A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Kápolnai Iván: Kiss Gyula író honismereti munkásságáról

KISS GYULA ÍRÓ HONISMERETI MUNKÁSSÁGÁRÓL KÁPOLNAI IVÁN Az 1963. évi Magyar Irodalmi Lexikon az 1917-ben Mezőkövesden született és ugyanott 2004-ben elhunyt Kiss Gyula írónak versesköteteiről és jelentősebb drámai munkáiról tesz említést. Az 1990-es években megjelent újabb irodalmi lexikon hasonló módon mutatja be a város szülöttét. Pedig az eltelt évtizedekben jelentősen bővült, színesedett munkássága. Már diákkorában jelent meg versé nyomtatásban, írásait többnyire a két helybeli hetilap közölte. Verseiből az 1940-es években három kötet állt össze. A másodikhoz az előszót Illyés Gyula írta, aki annak a véleményének adott kifejezést, hogy ha Pesten, az irodalom központjában él, már rég az ismert költők között lenne. Sorsa szerinte - szinte iskolapéldája a vidéken küzdő tehetségnek. Jogi egyetemi végzettséggel, államtudományi doktorátussal a közigazgatásban, járási székhely szülőföldjének szolgabírói hivatalában kapott munkahelyet, s ott - noha nem volt törtető típus - szépen haladt előre: hamarosan vezető állásba került, mint tiszteletbeli szolgabíró. A húszezres lélekszámú nagyközség egyik hetilapjának, a polgári liberális szellemiségű Mezőkövesdi Újság-nak a szerkesztését is rábízták, s a verseken kívül írta hírlapi cikkeit is. 1945-ben a népi írók és a szegényparasztság pártjának tartott Nemzeti Parasztpárt Borsod megyei napilapjában, a Miskolci Szabad Szó-ban jelentek meg cikkei. 1945 után állásából menesztették, és a „pártos" bíráskodás alapjait lerakó népbíróság elé kerül közigazgatási és hírlapírói, szerkesztői tevékenysége miatt. Személyesen maga látta el védelmét, és - ami akkoriban eléggé ritkaság volt - a bíróság fölmentette a népellenes bűncselekmény vádja alól. A fölmentő ítélet ellenére sem kerülhetett vissza a közigazgatásba, hanem a villamossági távvezetéképítő vállalat alkalmazásában gödröket („güdröket") ásott, majd pedig állandó külszolgálatban a megye településeit járta a borsodi terményforgalmi vállalat revizoraként. A hosszú vándorévek alatti közvetlen találkozás a megye településeinek szociális viszonyaival, adhatta az inspirációt, hogy valóságfeltáró szociográfiai írásokba kezdjen. Az 1945 után némaságra kárhoztatott Németh László példája nyomán Kiss Gyula is a „gályapadból laboratóriumot" igyekezett csinálni. Szociográfiai írások Egyik első, legjelentősebb szociográfiai munkája a szomszédos matyó falu, Szentistván gazdasági-társadalmi-művelődési viszonyait mutatja be. A korszak reprezentatív irodalmi folyóirata, a Kortárs közölte le 1964. december és 1965. április közötti egymás utáni számaiban az összesen több mint 60 oldalas tanulmányt. Oly nagy volt az olvasók érdeklődése, hogy a folyóirat előfizetőinek a száma több százzal megemelkedett. Szerepe volt ebben annak is, hogy a müncheni Szabad Európa Rádió és a londoni rádió (BBC) magyar nyelvű adásaikban rendszeresen ismertették a közléseket. Veres Péter, az írószövetség korábbi elnöke, levelezőlapon külön gratulált a szerzőnek. Az írószövetség, majd pedig a Művészeti Alap felhívta, hogy adja be tagfelvételi kérelmét. Szerény egyé685