A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Hajnalka: Lippóczy Norbert ex libris gyűjteménye

A megrendelten túl lévő ex libris azonban nem lett a tűz áldozata, hiszen apró műalkotások voltak, és mint műalkotás, az idők folyamán az ex libris gyűjtés tárgyává is vált. Az ex libris igazi térhódítása a 19. század végének Nyugat Európájában következett be. Ekkor főleg a könyomásos technikával készült ex librisek a legelterjedtebbek, de a század vége felé megjelenik a fotótechnika is, ami jelentősen megkönnyíti a sokszorosítást és ezért gyorsan népszerűvé válik. A századforduló idejére az ex libris immár teljesen túllépett eredeti funkcióján. Mivel kivitelük mind igényesebb lett, egyre nagyobb szaktudást, egyre korszerűbb technikát követelt meg, alkotóikat is növekvő megbecsülés övezte, és a mind értékesebb nyomtatványok immár önálló műként is elismerést nyertek. Kialakult szervezett gyűjtésük, az ex librisnek már csak másodlagos feladata az, hogy a könyv tulajdonosát jelölje: a rajta szereplő név már a művészeti alkotást fémjelzi. A századfordulón már létezett magyar ex libris-egyesület is. Budapesten került sor először Magyarországon önálló ex libris kiállításra 1903ban, majd a következő helyszíne is a főváros volt, igaz, erre tíz évet kellett várni. Az első vidéki ex libris kiállításnak pedig Debrecen adott otthont 1928-ban. Napjainkban formai követelmény az ex librisekkel szemben, hogy szerepeljen rajta a felirat: ex libris x. y. A változás csupán annyi, hogy az „ex libris" feliratot már bármely más nyelven helyettesíteni lehet. Magyarországon a „könyveiből" formula az elterjedt. Lehetőséget ad ez a felirat a szójátékokra is: egy gyűjtő különböző témáihoz különböző ex libriseket készíttethet, s ennek köszönhetően elterjedt például az erotikus ex librisek esetében a „sex libris" felirat. Ami még meghatározó egy ex libris esetében, azt Soós Imre fogalmazta meg a legpontosabban: „Az ex libris készítésének íratlan szabálya, hogy az ábrázolásnak utalnia kell a tulajdonos személyére, érdeklődési körére, vagy arra az eseményre, melyre készült." Mivel a legkiválóbb képzőművészek vállalkoztak és vállalkoznak ma is könyvjegyek készítésére, vitathatatlan az ex libris művészettörténeti jelentősége. Lippóczy Norbert a mintegy 30 ezer darabos ex libris gyűjteményének nagy részét a Tarnówi Területi Múzeumnak adományozta, a borászattal, borkultúrával kapcsolatos könyvjegyek azonban a budapesti Mezőgazdasági Múzeumba, a Zielona Górai Bormúzeumba és a varsói Fukier Múzeumba kerültek. Az itt kiállítottak szolgáljanak ízelítőül. IRODALOM Kecskés Katalin 1997 A magyar ex-libris művészet. Magyar könyvszemléi 13. évf. 4. sz. Soós Imre 1993 Szemle. Kisgrafika. 3. sz. 12. 1993 Magyar ex librisek egy antikvárium katalógusában. Kisgrafika. 63. sz. 9. Tadeusz Bukowski A magyar díszpolgár. Magyar Napló - Internetes irodalmi lap 684