A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Arnold: Vargha László miskolci évei (1950-1952)

anyag számára. Ennek rendezése már utódaira hárult. Vargha László számtalan vázlatot készített miskolci évei során a papszeri épület átrendezésével, esetleg bővítésével kapcsolatban, tervei azonban pauszon maradtak. Megvalósította ugyanakkor a lehetőségekhez mérten a legjobb raktári körülményeket: egységes polcrendszert készíttetett, a néprajzi textilek számára pedig zárható ládákat rendelt a budapesti központtól.' 1950 első hónapjaiban vette át Vargha László a gyűjteményeket tételes listák szerint Leszih Andortól. Ez az átadás-átvételi procedúra azonban 1950 áprilisábanmájusában egybeolvadt a központi előírások szerinti egységes nyilvántartás bevezetésével. Az új leltárkönyvek és egységes leírókartonok használata kapcsán azonnali hatállyal meg kellett kezdeni a gyűjtemények revízióját és átleltározását. A feltételek azonban ehhez nem voltak adottak: Vargha írógépet és gépíró munkaerőt kért, kérvényezte a telefon bevezetését a múzeumba, és Budapestről kért szakembereket a munka elvégzésére. Saád Andor, Imreh Zsigmond és Lajos Árpád mellett a matyó néprajzi anyagot Dajaszászy Józsefné, a pásztorfaragásokat Szendrey Ákos, a táplálkozás és gazdálkodás anyagát Morvay Judit, a kismesterségek tárgyait pedig Szolnoky Lajos leltározta 1950 nyarán. A helyhiány ezt a munkát is nehezítette: a szomszédos Lévay József Állami Gimnáziumtól kért két tantermet, de ezeket nem engedték át, így a múzeum épületében és udvarán kellett a munkát elvégezni. A jelentések szerint 18 000 tétel leltározását végezte el ez a csapat néhány hónap alatt. A múzeum beleltározott gyűjteményi állománya az államosításkor közel 60 000 tételt tartalmazott. Ennek legnagyobb részét a könyvtár tette ki, amelyből 1949-ben 25 000 kötetet a múzeum átadott, megalapozva ezzel az újonnan létrehozott megyei könyvtár állományát. A múzeumi könyvtár a szűkebben szakmainak tekintett anyagot tarthatta meg magának: az átadást követően ez 3921 darab volt. Két év alatt 417l-re gyarapodott az állomány, tehát Vargha 250 kötettel gazdagította az anyagot. Ebben az időben a múzeumnak könyvtárosa nem volt: az igazgató személyesen intézte a könyvtár ügyeit, a raktározástól kezdve a kölcsönzéseken át a beszerzésig és az olvasószolgálatig. Évente 120-150 külső kutató illetve olvasó kiszolgálását végezte úgy, hogy eközben sem leltári nyilvántartás, sem katalógus nem állt a rendelkezésére. Vargha ideiglenes jegyzékek, listák és a saját emlékezete alapján igazodott el az anyagban.

7 A könyvtári állomány szétválasztásával egyidejűleg zajlott a levéltárral való osztozkodás is. A múzeum átadta kéziratos anyagának egy részét, a levéltár pedig átadta tárgyi gyűjteményét a múzeumnak. Az ő igazgatósága alatt történt meg az 1951 nyarán felszámolt minorita rendház könyvtárának és bútorzatának elszállítása. A rendház bútorai, berendezési tárgyai és festményei a múzeumba kerültek, a tekintélyes minorita könyvtárat pedig - átmeneti múzeumi megőrzést követően - két teherautóval szállították a debreceni egyetemi könyvtárba. Ebben az időszakban zajlott a kitelepített családok otthonainak átkutatása és onnan a muzeális értékű ingóságok begyűjtése. Miskolcon és a megye más településein is, a múzeumi kollégák a párt- és belügyi szervekkel együtt járták végig a megadott címeket - mindezekről vaskos dossziék maradtak fenn. A nagy gyűjteményi átszervezésekkel együtt a kiállítások is átalakultak az ötvenes évek elején. Elsőként az állandó kiállítások átrendezése, megújítása volt a cél. Ennek érdekében 1950-ben elkészült a „Borsod népének díszítő művészete" című állandó nép5 HOMHTD 76.874.1. 6 HOMHTD 80.139.1.1-22. 7 HOMHTD 73.122.91-180. 8 HOMHTD 80.70.1. 674