A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Veres Tamás: Az egyház, hitoktatás, hitélet visszaszorítása Szerencs környékén 1948-1953 között

Még azon a napon, 1949. december 20-án letartóztatták Csőri Istvánt. A Sátoraljaújhelyi Ügyészségi Fegyházba került. 14 napig volt börtönben, de január 7-én felmentették. A gépezetbe tehát hiba csúszott, azonban erről a járási titkárt nem értesítették; erre abból következtethetünk, hogy a fenti hangulatjelentés 1950. január 12-ére keltezett. Vagy eleve tévesen értesítették, vagy az új fejleményekről nem volt tudomása; de az sem kizárt, hogy tudott a tervezett akcióról, csak a nem tervezett fordulatról nem értesült, s jelentésében az eredeti tervek szerinti eseményeket jelenti feletteseinek. Mindenesetre ha tervük sikerül, a fegyverrejtegetésért súlyos büntetést szabhattak volna ki, sőt erre már a Népköztársaság elleni szervezkedés is ráhúzható lett volna a korabeli viszonyok között. A klerikális reakció elleni harc hatása egy gyülekezet életére A falusi társadalom életében nagyon fontos szerepet játszott a vallás. A kommunisták világnézetük alapjai ellen intéztek támadást, hosszú-hosszú idők hagyományait akarták lerombolni. Ebben a részben a Megyaszói Református Egyház Irattárának forrásai alapján erről fogok írni. A falu sokáig színtiszta református volt, majd a betelepültek megszervezték a katolikus gyülekezetet is. A falusi elit azonban a reformátusok közül került ki. A kor megpróbáltatásai akár öngyilkosságba is kergethették az embereket, ahogyan arról Závada is ír: a „kulákság elleni harcot - mint másutt is - gyakran kísérték megalázó eljárások és atrocitások, jó néhány paraszt meg vereteséről máig is beszélnek a faluban, többen fizikailag és idegileg összeomlottak, hirtelen elhaláloztak; de egy-egy tragikus öngyilkosság is megrázta a falut. Egy kulákasszony pl. a »Meg vannak szorongatva, de még egyik sem halt bele!« cinikus kiszólás hatására még aznap felakasztotta magát."

25 A helyi halotti anyakönyvekben csak egyetlen, valószínűsíthetően e sorba illeszthető esetet találtam. A faluban a döntő többséget kitevő reformátusok között 1936 és 1957 között mindössze 5 öngyilkosság fordult elő, egy-egy eset 1938-, 1943-, 1944-, 1948-, 1950-ben. Az 1948-as eset az idős 78 éves B. Nagy József volt, és hogy nem a rezsim számlájára írható a halála, azt az is megerősíti, hogy ilyen családnév nincs a megyaszói kuláklistákon. Az 1950-es eset Fegyverneki Lajosné született Illés Ilonáé. Az ő férje rajta van az 195l-es listán, ahol még egy Fegyverneki szerepel. Úgy látszik, hogy legalább az öngyilkosságok számának emelkedésétől megmenekült a falu.

26 A változások jobban érzékelhetőek a keresztelési és házassági anyakönyvekből. A keresztelési anyakönyv szerint 1935-ben 46, 1936-ban 32, 1937-ben 39, 1938-ban 34, 1950-ben 40, 1951-ben 43, 1952-ben 31 lelket kereszteltek meg a faluban. A lapok szélén a jegyzetek számára külön helyet alakítottak ki. Ez a háború előtt általában üresen maradt, ha volt törvénytelen születés, azt ide jegyezték fel, például 1934-ben és 1938ban is volt egy-egy ilyen eset. Azonban 1949-től változik a helyzet, rendre ír valamit a lelkipásztor - Csőri István - ezekbe a rubrikákba, melyek korábban elő nem forduló történésekre utalnak. Sokszor megjegyzi, hogy a gyermek kórházban született, ez újdonság volt akkoriban. Ennek bizonyára örült, annak már kevésbé, hogy 1949-53 között minden évben meg kellett állapítania, hogy a megkereszteltek közül mennyinek nem volt a házassága egyházilag megáldva. 1949-ben 1, 1950-ben 3, 1951-ben 2, 1952-ben 4, 1953-ban 1 gyermek szülei nem voltak megesküdve. Ez régebben maximum csak a törvénytelen gyerekek esetében fordulhatott elő. Az 1952-es évet ezekkel a számára biztosan nagyon szomorú sorokkal zárta le: „Az Úrnak 1952. évében született 11 fiú, 20 25 Závada P., 1986.99. 26 A Megyaszói Református Egyház Irattára, XI. kötet Halotti Anyakönyvek 1926-1960, 17-53. 669