A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Veres Tamás: Az egyház, hitoktatás, hitélet visszaszorítása Szerencs környékén 1948-1953 között

lőtt, s a megrendezett Mindszenty ellenes állásfoglalás eredménytelen maradt. Ezzel a párt és népünk tekintélyét ásta alá, s kitette a népet annak, hogy a mindszentizmus követő gyülekezete legyen." Az aláíró nevek megegyeznek, az előző, az istenfélő hercegkúti nép nevében írt tiltakozáson szereplő nevekkel. Az esetről másnap a párttitkár részletes jelentést írt. Leírta az iskolai igazgatóhelyettessel közösen szervezett megmozdulás előkészítését, megrendezését és a bekövetkezett incidenst. Ezek után hosszasan ecseteli a helyi reakció ténykedését. Kovács Pál plébános tevékenységét, aki már a párt megalakulását is meg akarta akadályozni. „Minden erejével azon van, hogy ezt a szerencsétlen népet félrevezetve, elérje az ő önző célját." Rajta kívül a bíró, a törvénybíró, a nemzeti bizottság elnöke, a „csirkefogó Stumpf', Joósz György kereskedő is a reakciósok között van. Vallomásokat nem tud szerezni róluk, „mert a sváb az nem mer őszintén és nyíltan beszélni, csak szóval mondja, hogy ezt meg ezt hallottam." Ez után felsorolja, hogy kit kell letartóztatni a faluban: Besenyődi bírót, Matisz Antal törvénybírót, Stumpf Mihályt, a 174. számú Nemzeti Bizottság elnökét, Joósz György kereskedőt és Stumpf Ferencet. Az irat végén a baj komolyságára hívja fel a figyelmet, s reméli: „a megye bizottsága nem hagyja el, ezt az eldugott kis alapszervét, hanem felemeli újra, a reakció fölé." A lap alján ismét ugyanazt a hét nevet találjuk, akik a falu istenfélő katolikusait is alkották, de egyúttal (vagy még inkább) a helyi pártelitet is. A negyedik irat az igazgatóhelyettes jelentése az ügy miatt megtartott értekezletről, ahol ő is leírja az eseményeket, majd azt is, hogy az esperes plébános nem volt hajlandó aláírni a tiltakozást, s hogy másnap már a vallásos nevelésről prédikált. „Nyilvánvalóan fáj a plébános úrnak, hogy nem játszhat többé iskolaszéki elnökösdit, igazgatósdit, és lassan be kell érnie azzal, hogy csak a háza népének parancsol." Jelenti, hogy a plébános egynek érzi magát a hercegprímással, és azt, hogy szerinte csak a vallásos világnézet győzhet. Azért arról sem feledkezik meg, hogy mellékesen megemlítse, hogy a faluban azt terjesztik, „hogy az iskolánál mindent Zombory csinál; (a jelentés írója) pedig ő csak igazgatóhelyettes, az igazi igazgató Gyulai Miklós, akit még a kassai püspök nevezett ki. De az még a postát se kapja kézhez. Zombory vezette be az új imát az iskolában. A gyerekeket is azért vittük le a tornaterembe, hogy velük is aláírassuk a Mindszenty elleni határozati ívet." Egy kis öntömjénezés mindig jól jött, az előrejutás érdekében.

14 1950 őszén már más problémák foglalkoztatták a pártvezetést. Ez év szeptemberében gyűjtés indult a feloszlatott rendházak szerzeteseinek megsegítésére. A megyei titkár előírta az agitátoroknak, hogy magyarázzák el a népnek, hogy ez miért helytelen: „Aki gyűjt, az megsérti az állam és az Egyház egyezményeit, pénzt ad a reakciónak, népellenes uszításra."

15 Ebben a hónapban mentették fel a rátkai papot, akit azért fogtak perbe, mert kivágatta a gyümölcsfáit. A megyei titkár azt írta Rátkára, az ügyész javaslatára, hogy a templomi prédikációk kapcsán kérjék meg, hogy beszéljen a békekölcsönről, a tanácsok 12 BAZML XXXV/1. 68. f. 25. ő. e. Klerikális reakció ellen indított harc kapcsán keletkezett iratok, Hercegkút pártvezetőségének jegyzőkönyve, 1948. december 17. 13 BAZML XXXV/1. 68. f. 25. ö. e. Klerikális reakció ellen indított harc kapcsán keletkezett iratok, Az MDP Hercegkúti szervezetének jelentése, 1948. december 18. 14 BAZML XXXV/1. 68. f. 25. ő. e. Klerikális reakció ellen indított harc kapcsán keletkezett iratok, Zombory Emil, Jelentés a hercegkúti és makkoshotykai pedagógusok értekezletéről, 1948. december 20. 15 BAZML XXXV/1. 85. f. 68. ő. e. Az egyházak és az egyházi vezető személyek munkájával kapcsolatos iratok, Pőcze Tibor megyei titkár, 1950. szeptember 20. 666