A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
KÖZLEMÉNYEK - Szűcs Krisztina: Radvánszky Béla eddig ismeretlen naplója (1872-1873), valamint olaszországi utazónaplója 1871-ből
Március 10-én érkeztek Velencébe útitársával, Gáborral 18 , ahol két napot töltöttek. A látnivalók megtekintése után továbbutaztak Firenzébe. Nem sokat időztek itt, leginkább Pallavicini Izmont szerette volna felkeresni firenzei otthonában, de nem járt sikerrel. Innen Nápolyba indultak. Nápoly, illetve a környékbeli nevezetességek megtekintésére hosszabb időt szántak, több mint két hetet töltöttek itt. Felkeresték Pompeji romjait. Radvanszky Bélát lenyűgözte a Kr. u. 79-ben elpusztult város maradványainak a látványa. A pompeji romokra 1592-ben bukkantak rá, de az ásatások csak 1749ben kezdődtek meg, III. Károly uralkodása alatt. Radvanszky elbűvölve szól a Vezúv megkövesedett lávája alól előkerült paloták szépségéről. Leginkább Cornelius Rufus márványpalotája érintette meg. Leírja továbbá, hogy az emberi testek úgy kövesedtek meg, ahogy a lávakitörés érte őket. Nápolyban a Nemzeti Múzeumban ugyancsak Pompeji emlékei kötötték le figyelmét, ahol a pompeji szoba falainak megmaradt freskói voltak láthatók. De őriztek ott papirusztekercseket és ércbe vésett törvénytáblákat. Szintén érdeklődéssel vizsgálta az egyiptomi gyűjtemény darabjait, valamint az itt kiállított görög és etruszk leleteket. Pazzuliban pedig megtekintették Cicero villájának romjait. Rómába április 3-án érkezett meg kísérőjével, s egy hétig időztek az új fővárosban. Ne feledjük, Róma csak 1870-ben, a porosz-francia háború után került az Olasz Királysághoz. Radvanszky Béla semmilyen utalást nem tett útinaplójában a politikára vonatkozóan, így nem lehet tudni, hogy érzékelt-e valamit a még nyilvánvalóan meglévő feszültségből. Mindazonáltal az a tény, hogy nem tesz utalást a politikára, azt látszik alátámasztani, hogy ebben az időben még valóban nem foglalkoztatta e kérdés. Rómában is elsősorban a látványosságok megtekintésére került sor. Természetesen a nevezetességek sorában a Medici-villa előnyt élvezett. Részletes leírást nyújt a Szent Ágoston kápolnáról, mely a 15. században épült. Megemlíti, hogy falai, oszlopai nagyrészt márványból vannak, freskói újak, a régi freskó Rafaeltől származik, s Ézsaiás prófétát ábrázolja. Ellátogattak a Piazza Novana térre, mely Róma második legnagyobb tere. Itt található Szent Ágnes temploma. Majd megnézték a város régi fürdőit, a Marcus Agrippa fürdő romjait, valamint a Colonna palotához tartozó kertben Constantin császár háromemeletes fürdőit és Titus császár fürdőit, melyet Nero császár házára építettek. Az Angyalvárban felkeresték Hadrianus császár sírját, ahol látható a császár, valamint Cicero szobra is. Megtekintették a Capitoliumot és lerótták kegyeletüket a Pantheonban Róma nagyjai előtt. Utazásuk végső szakaszában rövid látogatást tettek Pisába, Bolognába, Alexandriába, Turinba, Milanóba. Az utolsó állomás Verona - talán nem véletlenül - a szerelmesek városa volt. Munkám kizárólag Radvanszky Béla eddig ismeretlen naplóinak bemutatására szorítkozott, ám a Radvánszkyak múltját feltáró munka korántsem befejezett. Talán Prónay Gábort takarja a keresztnév, de ez nem derül ki egyértelműen a szövegből. 660
