A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Szűcs Krisztina: Radvánszky Béla eddig ismeretlen naplója (1872-1873), valamint olaszországi utazónaplója 1871-ből

élveznek a társasági események. Érdekes megfigyelni, hogy azokról az eseményekről bálokról, estélyekről, összejövetelekről - szól részletesen, melyek valamilyen okból mély hatást gyakoroltak rá, befolyásolták életvitelét. A napló keletkezésének időpontjában Radvánszky Béla 23-24 éves volt. Ez köztes időszak volt az életében, hiszen már túl volt a tanulmányain, de még nem kötelezte el magát sem a politika irányában, sem a tudományos élet felé. Sőt úgy tűnik, hogy a birtok ügyei sem érdeklik igazán. Legalábbis a naplójában e tárgyról ejt a legkevesebb szót. Valójában ekkor kezd kikristályosodni a személyisége, érzi, hogy már férfivá érett, s ennek jeleit is tapasztalja magán. Számára a legkézzelfoghatóbb változást az jelenti, hogy a társaságbeli viselkedése megváltozott, nők társaságában már nem oly bátortalan és gátlásos, mint eddig. Egyébként is elmondható, hogy ebben az időben még a hölgyek iránti csodálata áll személyiségének középpontjában. A bálok, az estélyek, a hódítás tölti ki mindennapjait, éli a nemes ifjak gondtalan életét. Még az ifjonti szenvedély irányítja életét, érzelmek széles skáláját éli át e szűk két esztendő alatt. Ezt jól érzékelteti szerelme Keglevich Rózsa grófnő iránt. Keglevich Rózsa neve első ízben egy 1866. januári naplóbejegyzésben olvasható,

4 s ettől kezdve a két fiatal érzelmek sokaságát éli meg együtt. Az általam vizsgált kötetben is kulcsfontosságú helyet foglal el, bár ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy Rózsa csupán „kacérkodott" az ifjú Radvánszkyval. Pontosabban a naplójában így érzékelteti Radvánszky, holott valószínűleg tisztában volt azzal a szándékkal, mely szerint a Keglevich lányt Zichy Sándorral szerették volna összeházasítani. 0 maga pedig egy korábbi naplóbejegyzésben megállapítja, hogy a családja azért berzenkedik a Rózsával való kapcsolatától, mert nem gazdag, s ráadásul még katolikus vallású is. A naplóból aztán kiderül, hogy Keglevich Rózsa és Zichy Sándor esküvője nem valósult meg, s a lány szeretné kapcsolatát felújítani Radvánszky Bélával. Radvánszky többször - némi rosszallással - utalást is tesz erre, sőt érdemesnek tartja egy társaságban történő beszélgetés sokat sejtető részleteit naplójába jegyezni: Keglevich Rózsa a következőképp fordul Radvánszkyhoz: „Köszönöm azt a sok élvezetet, amit nyújtott nekem." Radvánszky nem minden iróniát nélkülöző válasza: „Bár maga is szerzett volna nekem annyit, mint amennyit én igyekeztem magának élvezetet nyújtani." Végezetül némi kárörömmel hozzáteszi, hogy bizony most már nincs Rózsa körül senki valamirevaló fiatalember a társaságból. Az pedig határozottan örömmel tölti el, hogy a régi udvarló immár gr. Karátsonyi Adrienne-nel készül házasságot kötni.' Keglevich Rózsa végül 1884-ben Cziráky Antal gróf felesége lett.

6 Maga a napló a társasági élet szempontjából fontos eseménnyel indul. Kezdetét vette az 1872-es év báli szezonja. Ezt azért tartja érdemesnek megjegyezni, mert ez alkalomból vezették be a társaságba a húgát, Saroltát. Ezzel a mozzanattal, mondhatni, ki is merül a családtagok naplóbeli említése. Egyedül bátyja, Radvánszky Géza

7 jelenik meg többször a kötetben. Némi utalás történik a mamára vonatkozóan is, de sokkal több adat a családdal kapcsolatban nem szűrhető ki a kéziratból. A napló tanulmányozása során látható, hogy 1872-ben is, néhány kivételtől eltekintve ugyanazzal a „társasággal" tartotta a kapcsolatot, mint korábban. Ezen személyekkel való kapcsolatát nyilván a Radvánszky család társadalomban elfoglalt helye 4 Czeglédi László: Radvánszky Béla naplójának ismeretlen kötete (1860-1871). 5 A naplóbejegyzés 1872. IV. 20-án datálódott. 6 Czeglédi László lábjegyzetben tesz említést Karátsonyi Adrienne és Keglevich Rózsa házasságáról. 7 Radvánszky Géza (1847-1918) Béla bátyja, politikus, nevéhez köthető a Borsod megyei Szabadelvű Párt megalapítása. 656