A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Kapusi Krisztián: Fertálymesterek Miskolcon

757-1531. a második, 1532-2395. a harmadik, 2396-2915. számú házak pedig a negyedik szakaszt alkották.

15 Arra jutottunk mindezt összevetve a Domby-féle térképpel (1817), hogy Miskolc két tengely - a Szinva patakkal párhuzamosan futó Nagyhunyad és Fő utca nyugat-keleti, valamint az erre merőleges Major és Mészár utcák - városháza-avasi templom képzeletbeli vonal - által osztatott négy szakaszra. Az elsőt így a Szirma utca körüli délkeleti városrész, a másodikat Diósgyőrig délnyugat-Miskolc a Gyöngyvirág utcával, a harmadikat az északnyugati területek a Nagyhunyad utcától a Kőporoson át egészen a diósgyőri határig, a negyedik szakaszt pedig az Újvárosból és környékéből álló északkeleti „fertály" alkotta. A hivatkozott utcákat annak demonstrálása végett emeltük ki, hogy a Gyulai Éva által rekonstruált 18. századi spárták - negyedek - fertályok szakaszokká keresztelve, megélték a dualizmus korát. Igazgatásuk és közrendészetük élén szakaszbéli tanácsnokok, valamint felügyelők álltak 1848-ban, akik a különféle eljárások végrehajtásával utcatizedeseket bíztak meg. E rendszer a neoabszolutizmus alatt a bérezés hiánya, a kedvezmények megvonása és a sokasodó terhek miatt kezdett rogyadozni. A város vezetése előtt 1854. szeptember 18-án a „tanácsnoki hivatal mellett segédkező s a közügyek gyors és fennakadás nélküli elintézésében fáradozó úgynevezett szakaszfelügyelők évi fizetést kérő folyamodványa olvastatott. Miután ezen - az adóbehajtás, újonc állítás, és katona szállásolásoknál mellőzhetlen s a közigazgatás főbb ágaiban nélkülözhetetlenül felhasznált egyének legutóbbi években - a szolgálatuk némi jutalmául reájuk (...) kiterjesztett adófizetés s katona tartás mentességétől - megfosztattak, további minden szolgálati segédkezésüket megvonni akarják".

16 Terjedt a sztrájkhangulat, követve a fenti példát 1854. december 3-án a „tanácsnokokhoz oldalasított utca tizedesek - kívánatos szolgálatukat - miután még ez ideig szokásos adómentességüktől is fölmentve nincsenek, felmondani, s azt elhagyni akarják".

17 A császári és királyi megyehatóság persze nem hagyta magát „zsarolni", a félhivatalos felügyelők és tizedesek helyett fizetéses városi tisztviselők, méghozzá fertály mesterek rendszeresítése mellett döntött... A neoabszolutizmus kormányzata törekedett a közélet németesítésére. Miskolcon birodalmi területekről származó hivatalnokok tűntek fel, németek és csehek dolgoztak az adópénztárban. A hétköznapok során német nyelvű utcanévtáblák, Stróbl bácsi vendéglőjének virsli illata, no meg a zsandárok éreztették a sajátos korszellemet.

1 Fél évszázaddal korábban Miskolc maga kívánt hasonulni a német polgársággal bíró királyi városokhoz, fertálymestereket választott, a szabadságharc bukása után pedig a császárhű kormányzat kommendálta számára a szóban forgó tisztséget. Idegenszerűségét mutatta, hogy a jegyzőkönyvező kéz előbb tizedeseket írt a megfelelő helyre, majd áthúzta a szót és javításként toldotta mellé a „fertálymesterek" terminust.

20 A miskolci községtanács 1855. december 22-i ülésén felolvasták a császári és királyi megyehatóság elnökének október elsején kelt rendeletét, mely szerint a „4 kerületre osztott városban összesen 8-36 pft évi fizetéssel ellátott - fertálymesterek engedélyez15 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/a. 236/1867. 16 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/a. 338/1854. 17 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/a. 404/1854. 18 Pfliegler F., 1996.35-37. 19 Ugyanígy alakult a polgármesteri állás helybéli sorsa: szabad királyi városi mintára, 1789-ben polgármestert választottak Miskolcon, de a hivatal nem honosodott meg a 19. század első felében, viszont a neoabszolutizmus életre keltette (1856-57-ben Slechtik István, 1859-60-ban Jekelfalussy Lajos volt a város polgármestere). 20 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/a. 403/1855. 634