A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Kapusi Krisztián: Fertálymesterek Miskolcon

tétnek". A lojális, mégis józan tanácsnokok jegyzőkönyvbe foglaltatták, hogy véleményük szerint „ily csekély fizetésért, ennyi teherrel és idő vesztéssel egybecsatolt szolgálatra" nem lesznek jelentkezők, indítványozták, hogy a megajánlott fizetést emeljék 50 pengőforintra, továbbá legyen szabad a majdani fertálymesterek mellé választani 16 segédtizedest.

21 Meglepő, de mindkét javaslatot megfogadta utóbb a felettes hatóság. Balogh József, Bató Ferenc, Diószeghy József, Jarbits János, Kalmár Pál, Szebenyi Sámuel, Sziránki András és Varga József voltak a neoabszolutizmus kori Miskolc első fertálymesterei. Sajátos erőtérbe kerültek, munkájuk felett nem csak a városi tanács, hanem a járási szolgabíró is rendelkezhetett. Utóbbi utasításainak megfelelve dolgoztak 1857 tavaszán a sorozóbizottságnál, méghozzá a „miskolci járásnak újoncozás ideje alatti napokon keresztül minden más foglalkozásuk félretételével, folyamatosan egyedül ezen ügynek sikerre vezető előmozdítása körül fáradozva".

22 Az eredmény nem is késett: a városi teendők elhanyagolása miatt tajtékzott dühében a polgármester. A továbbiak tekintetében az első mulasztás esetére egy, másodszorra öt pengőforintnyi büntetést, harmadik - egyben végső - megrovásként pedig elbocsátást helyezett kilátásba a két tüz között pörkölödő fertálymesterek számára.

23 Varga József írásbeli feddésben részesült 1858 elején, Baloghot, Batót, Diószeghyt és Jarbitsot pedig „kötelességük szorgalmas teljesítésére" utasította a községtanács. Irreális elvárások és folyamatos fenyegetések közepette dolgoztak a fertálymesterek, mialatt állandó harcot vívtak a saját és a beosztottjaik bérének emeléséért. Segédtizedeseik a leköszönést fontolgatták, fizetésük kiegészítéséért a polgármesterhez rimánkodtak a fertály mesterek, mondván, hogy „ezek (a tizedesek - K. K.) nélkül, magunkra maradva mi is a hivatalos állásunkról lemondani kényteleníttetnénk".

24 Két éven belül omlott össze az első garnitúra, 1859 januárjában új fertály mestereket nevezett ki a megyehatóság. Suhajda László és Balogh József az első, Barczikay István és Orosz József a második, Kalmár Pál és Geller István a harmadik, Nyitray Dániel Radics Istvánnal a negyedik szakaszba került. Nyolcukból Balogh és Kalmár korábban is fertálymester volt, Nyitray és Radics pedig rokonszakmában, adóbehajtóként dolgoztak azelőtt. A kinevezetteket ekkoriban már negyedmestereknek is említették a tanácsban. Hajszállal jobb anyagi, de talán döntően hátrányosabb munkaszervezeti kondíciók mellett működtek, megszűnt ugyanis a 2 adóbehajtó és a 16 tizedesi állás. Barczikay és Orosz helyére már 1859 júliusában új embereket kellett találni, így választották a második szakasz fertálymestereivé Nagy Ferencet és Margitay Istvánt.

25 Marinkás János helyettes polgármester 1859 elején írásba foglalta a fertálymesterek kötelezettségeit. A dokumentum szerint, kimutatást vezettek a befizetett adórészletekről és az elmaradásokról, így - az előző napi törlesztések könyvelése végett - minden reggel hét órakor, a pénztári hivatalnál kezdték munkájukat. Nyolcra megkeresték a szakaszbéli tanácsnokot, referáltak neki az elmúlt 24 óráról és megtudták tőle aznapi feladataikat. Állandó jelleggel felügyeltek az éjjeliőrökre, az idegenekre és a gyanús elemekre, ellenőrizték a háztartások tüzoltóeszközeit. A negyedmesterek rendelték ki közmunkára a szakasz lakosságát, kimutatást vezettek az ilyetén szolgálatokról és a mentességért fizetett összegekről. Névjegyzékbe foglalták negyedük lakóit, elosztották a 21 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/a. 403/1855. 22 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/d. 1860/1857. 23 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/d. 973/1857. 24 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/d. 650/1858. 25 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/d. 3090/1859. 635