A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Siska József: Sajókeresztúr és Szirmabesenyő szőlőkultúrája

malis időpontját. Az elődöktől a legidősebb gazdák mégis örököltek egész évre kiterjedő rendszert, amelyet érdemes írásban is rögzíteni. A két község lakosságának vallási összetétele különböző. Keresztúrban a reformátusok, Besenyőben a katolikusok vannak többségben. Az utóbbiak népi kultúrája a 45 éves ateista kurzus ellenére napjainkig színesebb. Besenyőben vízkeresztkor (január 6.) a gazdák a hegyen lévő borházaikat, pincéiket beszenteltették a római és görög katolikus pappal. Ha erre valamilyen ok miatt mégsem kerülhetett sor, akkor az asszonyok a templomban megszentelt vízzel végezték el ugyanezt. A pogány korból átörökölt szokás szerint, az aktus távol tartotta a termést apasztó természeti csapásokat, fagykárt, jégverést. Január 17-én, Antal napján a tőkéket vörös borral locsolták meg, hogy bőven teremjenek. Január 20-án, Sebestyén napján kezd duzzadni a szőlőrügy, ezért levágnak a tőkéről néhány vesszőt és vízbe teszik. A fakadásból következtetnek a várható termésre. Január 22-én, Vince napján az időjárás a termésjósló. Ha fénylik Vince, tele lesz a pince! - úgy tartják. Február 3. Balázs napja. A borszínelés egyik nevezetes dátuma. A népi tapasztalat szerint ekkor szép napos, szélmentes, tiszta, hideg idő van, amely különösen kedvező. Borongós, szeles időjáráskor lefejtett bor sokáig zavaros, nehezen tisztul. Március 12. Gergely napja., egyben a metszés és az utána következő nyitás kezdőnapja, ha nincs hóesés. Az éven ekkor nyikordul meg először olló és csendül meg a kapa! Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után már lehet előkészíteni a talajt a tavaszi telepítéshez. Április 24. Szent György hetében sort kerítenek az első gyomtalanító és porhanyosító kapálásra, ha a tavasz nem hideg. Erre az időpontra esik a kökényvirágzás. A keresztúriak szerint ilyenkor utoljára megindul a bor. Ha megnyugszik, színelni kell. Május 1. után virágzik az orgona. A besenyőiek ezt az időpontot tartják a bor tavaszi felpezsdülésének, és azzal magyarázzák, hogy a bor is érzi a szőlőrügy fakadását. Megindul benne is az élet. Május 25. Orbán napjának reggelére sokszor köszönt ránk olyan hideg, hogy megcsipkedi a szőlőhajtásokat. Védekezni ellene késő esti, éjszakai venyigefüsttel lehet. A tavaszi tőkepótlást Úr napjáig lehet végezni, amely a pünkösdöt követő tizedik nap, mozgóünnep, nincs fix időpontja. Július 2. Sarlós Boldogasszony napjáig a második kapálást be kell fejezni, annál is inkább, mert ekkor kezdődik az aratás, amely minden munkaerőt igényel a családból. Sarlós Boldogasszony napja után, aratási szünetekben következett a kötözés, kocsolás és tetejelés. Augusztus 20. Szent István-nap hetében kapálnak harmadszor. Szeptember 29. Szent Mihály a legújabban a szüretkezdő. Régebben a filoxéra előtt a szüreti felkészülés, a tárolóedények, eszközök alapos megtisztításának indulónapja. A jobbágyfelszabadítás után ekkor kellett fizetni a majorsági szőlők és szilvások bérleti díjának második felét. Október 18. Lukács. A filoxéra előtti időkben e napon kezdtek szüretelni. Október utolsó vasárnapján tartották a szüreti felvonulást és a bált. Október 31. az új bor ünnepe. Az ezt követő két hétben kellett elvégezni az őszi telepítést és a fedést. November 11-én, Szent Márton napján a libasülthöz már sok családban a férfiak a karcos-kaparós, sokszor a forrás utolsó szakaszában lévő bort itták. 507