A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Mizser Lajos: A Harangod-vidék helynevei - 1864

Helynevek. T. Szada községből Zemplén Megyéből. 1. T. Szadaközség Zemplén Megye Szerencsi kerülethez tartozik. E' község néhány községgel, 's több apróbb majorsági tanyákkal, és az innen 1 órányira nyugot éjszaknak fekvő csillag nevű korcsma 's majorsággal - mellyen a' Miskólcz Újhelyi országút keresztül megyén - Harangod vidéknek is neveztetik. 2. E' községnek az emiitett egyetlen neve van, 's arról ösmeretes. 3. E' község 1704-be Zada névvel birt, de e' század elején Szadának Íratott. 4. Legkorábban 1704-be említtetik. 5. E' község 1704-be Szabadszállásról népesíttetett a' mikor kezdetett itt a letelepedés, azelőtt pusztaság volt. 6. E' község 1704-be vévén kezdetét, nem egész hitelesen ugyan de szájhagyomány útján állíttatik, hogy akkor e' hely Gróf Zada birtoka lett volna. Malyd 1724-be Nyári Zsigmond birtokába esvén a' Szada nevet akkorában kapta. A' múlt század vége felé azomban e' község napkeleti része, vagy a most nevezett felvég Cs. Kir: Kamarai jószág volt; a' más fele vagy délírésze, most Alvég a' Gróf Andrássy nemzettség Monaki uradalmához tartozott, 's ahhoz tartozik maíglan is,- még ellenben a' Cs. Kir: Kamarai rész e' század elején a' Zábrátzky uraságoknak adatott örökös birtokába. 7. E' község határába következő elnevezések fordulnak elö, a' düllők fölösmerhetése tekintetéből: Alsórét, leiekdomb. Nádastó melléke. Harkályíhatárra járó. Kölesföldek. Határdombrajáró. Harangod érre járó. - a' határba folyó kis harangod é/ről - Káposztaföldre járó. DisznóJanya. Posta útrajáró. Nagypallagi földek. Lencsés völgy. Kispallagrajáró. Fíokharangodi érjáró. Rókájuk. Kocsordos érre járó. Kögátra járó. Hegyeshalom düllö. Zsák. Ökörmezörejáró. Kenderföld düllö. Országútrajáró. Csillaghatárrajáró. Ökörmező. Kislapos. Kispallag. Kistábla. Nemesekhalma. Kertaljadüllő. Takta járó. Bekecsihatárrajáró. Csörgöte. Taktahát - a' Taktaíolyam mellett. Urakhát. Kengyelköz.- Kengyelfok. Nyakohát. Csörgő lapos. Szénaárok. Kispiacz. Fehér tó közi. Sár rét. Rudas tó közi. Csontos hát. Éhező hát. Határ. Széles tanya. Tökös tó Öszveiratott T. Szadán 1864. máj: 4. Molnár Josefbiró Pisák András hites Helynevek Szerencs községből Zemplén Megyéből Feleletek. Az 1-sö Kérdésre: Zemplén Megye Hegyaljai Járás,- Szerencs kerület, melly Harangod vidékének is neveztetik s kerület közepén át kigyózzó Harangod vízéről. 2-kra A városnak csak egy neve él 's használtatik Országszerte. 3-kra Hogy e községnek volt e más elnevezése - arról e városnak szegény levéltárába semmi okmány - de sött hagyományból sem tudható. Azonban e történeti nevezetességű város hellyneve - 's tán a hellynevek gyűjtéséhez anyagát használható érdekességek ki puhatolására legtöbb felvilágosítást adhat a még most is virágzó Gróf Andrássy család levéltára, mert Szerencset az Árpád korban a Monaki család birván, 's az Andrásiak őse ezen családból házasodott, ő utána nyertek e vidéken nagy jószágot - Szerencset azonban nem, mert Jászai Magyar egyház története szerént a Monaki család Szerencset a Bencze Szerzetnek ajándékozta (:ezen Szerzett levéltárában is nyomára lehetne jönni Szerencs érdekességeinek:) mert ők birták Szerencset az egész Vegyes Korszak alatt söt még Szapolai János alatt is (:lásd Jászai Pál "Magyarország napjai a Mohácsi vész után":) ki midőn koronáztatása ünnepéllyére Sz. Fehérvárra ment Szerencsen a Benczék kolostorába hált meg;- később azonban ugyancsak Szapolai egyik hatalmas Párthíve Bebek Ferencz ezen szerzetet Szerencsről kiűzvén - kolostorokat várrá alakitá, 's midőn Szapolaitól I-sö Ferdinándhoz át pártolt Szerencet nyerte Királyi adományul. - Később Szerencs a Rákócziak birtokába jutott, ezen Család egyik kitűnő tagja Rákóczi Zsigmond a fejedelemségről lemondva, a Szerencsi várban töltötte vég napjait, a hol meg is halt, tetemei a Reformált - hajdan R. Cath. 492