A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Mizser Lajos: A Harangod-vidék helynevei - 1864

Varjas. Pisztoly, kis hegy Bánom, Kakuk Pisztoly nevet nyervén mert Hegyesek. Boszorkányok. Ezen szöllö hajdan egy pisztoly volt az ára hegyek nedvesebb időjárásokban mint azon düllönek. Boszorkányok p. o. 1814-ik 1844-ik és 1871-ik években mert az elöbbeni századokban öszve vissza császnak a nép hite szerént ottan gyülekeztek volna öszve a boszorkányok és és 1848 év előtt a Zemplén Megyei levél tárban lehetett olvasni is egy irományt, melyből ki derült, hogy a múlt század elején a szomszéd Kis Dobsza határában a lakosok egy öreg asszonyt mint boszorkányt meg égettek Van a Hernád folyóján túl egy Kis erdő is, melynek neve gyilkos szug, mellette van egy kis dombotska mellyet rég óta Vár dombnak neveznek,- ez hajdan akarva hányatott, mert a kerülete levő Ároknak maiglan is nyomai vannak néhány évekkel ez előtt is még álló vizzel volt körül véve, a tetején elférhetett egy üteg ágyú, úgy hiszik a lakosok, hogy mikor a Cseheket Magyar országból ki verték, akkor hányhatták ezt a dombot - de hogy a Magyarok-e? avagy a Csehek nem tudhatni. A mellette lévő Kaszállók Vágás - Fii szög. Váté lapos, tormás, mcllyek magok mutatják neveiket, továbbá! van még a Szöllök alat a Kis Dobszai határnál a hernád folyamig nyúló füz fás Tófenek nevel nevezendő, ez hajdan a hernád ki áradásának maradványából 's annak le apadásakor el maradt víz állásból keletkezett Tó keletkezéséből ered most szárazon áll fél százados füz fák látszanak rajta. Van ezen tófenek feletti szőlők déli oldalánál egy szakadás veres part néven mint egy 10 holdnyi tér hajdan szöllö volt most tsak sivatag szakadás 's tsuszó agyag a Kása kőnek való föld s hordatik az al vidékre u m. Nánásra, Böszörménybe 's Debreczenbe a Kása tsináló Malmokba, oda való lakosok illetőleg tulajdonosai jönnek Magok azon földért - a Veres part nevezetett nyeret Veres földjétől, mely tsak foltonként vagy is helyei hellyel található és leg inkább a föld szakadásakor szokott a föld színére fordulni.Kelt Hoportyon April hó 28-ik napján 1864. Csernetzky János msk Jegyző Hely nevek Külső Bocs Községből Zemplén Megyéből 1. A' megyének, kerületnek Járásnak Széknek neve, hova a Helység tartozik? Zemplén Megye S. A. Ujhely Szerencsi Cs. Kir. adó hivatalhoz Gesztelyi Kerületben helyzett Külső Bocs Község tartozik 2. A' Községnek hány féle neve él most; melyik névé bir tsak hely béli el terjedéssel, melyik ismeretes Ország szerte? A' Községnek neve mind a' régi 's jelenlegi állásában Külső Bocs mely név országszerte ismeretes. 3. Volt e' hajdan a' Községnek más el nevezése? A' Községnek más el nevezése tudomásunkra nem volt, tsak Külső Bocs. 4. A' Község mikor említtetik leg korábban? Nem tudatik 5. Honnan népesittetett? A' be gyűlt magyar népből 6.) Mikor lehet tudni köz tudomásból, hagyományból, írott vagy nyomatott emlékekből a név eredetéről, értelméről mind egyik nyelvű hely névre nézve? A' név eredetiről kőz tudomás hagyomány, írott vagy nyomatott emlék nem létezik, külömben értelmére nézve Magyar Nyelvű Nép. 7. A' Község határában elő forduló többi topographiai nevek,486